Nyelvtudományi Közlemények 37. kötet (1907)

Tanulmányok - Gyomlay Gyula: Az úgynevezett igeidők elméletéhez - I. 80

100 GYOMLAY GYULA. I. Passivumok. Könnyen fordíthatók. XVIII. 180. ^a/oj).­ji£vo<; = elrútítva; X. 2. ősS[i//][iévo<; = leigázva. II. Benhatólag fordíthatók (gyakran deponensek). A fordítás gyakran igen nehéz, csak körülíró mondattal lehetséges. 1. XIX. 80. éataÓTo? = a ki felállt (és áll); 1. 289. Ts^VTjöJtoc (áxoóoij]?) — megholtáról, elhalálozásáról, haláláról; XVI. 409. XS^TJVÓTOC = szájatátottan. Egy példát HERODOTosból (VII. 218.) is közlök, melyben az egyidejű állapot és egyidejű történés szembeállítása igen tanulságos: l'^aftov ős oüSs ávapepYjxótas. ávapaívovcs? yáp eXávö-avov — így vették észre, hogy már fenn vannak; mert fel­menetel közben elkerülték a figyelmüket. 2. Hangadást jelentők. XI. 275. YS^CDVÍÓ? = elszólva, átszólva, hangját v. szavát hallatva; XSXXYJYW? (sokszor) = kiáltást, rikoltást stb. hallatva; XVIII. 580. {JLSJJLDXÓ)!; : bőgés közt; X. 362. {Jiefv^xa)? = elnyekkentve magát, nyekegés közt; II. 314. tttpcf&tac (a csipogást hallató verébfió­kákról); 12. 85. XsXaxuía (az ugatást hallató, folytonos ugatásban lévő Skylláról). 3. Lelkiállapotot jelentők. IV. 465. XsXirjfiivoí; = mohó vágyban ; II. 818. \LS\ÍMÓZS<Z = harczi vágyban, nekikeseredve; VII. 312. xe^apifjóta = örömben. III. Áthatóan fordítandók. (Ezek a legnehezebben érthetők és fordíthatók) 10. 283. icsnkyflma, — ütést mérve rájuk, rájuk­pecczentve; XIII. 60. XSXOTTWS = csapást mérve rájuk; XIII. 393. 8e§pay(iivo<;, belemarkolva, markával megragadva; 19, 446. 8e­dopKÚc; (*öp) s= «tüzet tekintve»= tüz tekintet vetve; XVII. 542. sSirjSax; = a bikát «felfalt» oroszlánról; XXII. 94. (3s(3p(öxcí><; = a mérges füveket «falt» kígyóról, mely borzasztó «pillantást vet» (Séőopxsv, szintén perfectum) üldözőjére; 9, 455. rcsrpoy(j.évoc = a ki ment valamitől, pontosabban: a ki mentté vált vmtől, men­ten; XV. 730. §SÖOXY]|IÍVO<; = «a ki valakinek elfogadására, meg­várására szánta el magát», lesben (állva); 17, 555. 7rs7raí>oFa = a ki valamit átszenvedt állapotban van. 16. Infinitivusok. A főtörténéssel egyidejű s tovább is maradandó állapotot jelentik a történés erős kiemelésével. A történés ideje közömbös. I. Passivumok. XVI. 60. Ttpozszóyd-an sáaojjisv = hagyjuk meg­történtnek (úgy sem változtathatunk rajta). A történés előidejű, de az állapot együtt meglévő és maradandó. 14, 331. w{ioos vija xaTeipúa&ai = megesküdött, hogy a hajó le van húzva (a tengerre). II. Benhatólag fordíthatók. 6, 227. STTTJV ^[Asas IXjq) a^pty­&ai = mikor hiszed, hogy megérkezettek vagyunk = hogy meg­érkeztünk. (IXflrg és &yZyd-a.i egyidejű); X. 67. zyprifopd-ai ávw^íh = buzdítsd, hogy felébredt (éber) állapotban legyenek = hogy ébren maradjanak (egyidejű, maradandó állapot). VIII. 223. ys-Ywvéfisv á|jLcpoTécpö)oe = (Odysseus hajója a tábor közepén volt,

Next

/
Thumbnails
Contents