Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Schmidt Henrik. A hangváltozás törvényszerűségéről a kfn. nyelvjárások fejlődése alapján 58

A HANGVÁLTOZÁS TÖRVÉNYSZERŰSÉGÉRŐL. 67' azt látjuk, hogy minden média tenuissá válik bizonyos nyelvjárásokban, ez mint a beszélő szervek működésériek módosulása azt jelenti, hogy a hangszalagoknak a levegő nyomásával szemben gyakorolt ellenállása és így rezgése mindinkább csökkent. PETZ GEDEON GRIMM törvényéről szóló könyvében (13. 1.) azt á jelenséget, hogy az idg. tenuisok a germánban a megfelelő spiránsokká váltak, fonetikailag úgy magyarázza, hogy itt «a szájüreg teljes elzárása helyett csupán szűkülés állott be». Az ófn. hangmozdításra vonatkozólag az az általánosan elfogadott nézet, hogy ez a 6. és 7. században folyt le, s így tulajdonképpen a nyelvemlékek előtti korszakba esik. Csakhogy ezzel a gyorsabb menetű hangváltozással, mely a 6. és 7. században lefolyt, nincs befejezve a felnémet hangmozdítás. Ide számíthatjuk ugyanis természetüknél fogva mindazokat a változásokat, melyeknek az explosiv hangok az ófn. és kfn. korszakon keresztül ki voltak téve. így hogy az ófn. zöngés explosivák megint zöngétlenekké váltak a felnémet nyelvjárások legnagyobb részében, a melyekben tehát zöngés explosiva egyáltalában nem is fordul elő. Vagy hogy a tenuist hangsúlyos szótag elején magánhangzó előtt nagy területen erős hehezettel ejtik; ez aztán emphatikus kiejtésben vagy énekben mellékhangsúlyos szótag kezdetén (mely a rendes beszédben hangsúlytalan volna), sőt szó végén is hallható. Talán ide tartozik az is, hogy szó közepén, magánhangzók vagy magánhangzók és liquidák között gyakori az explosivának megfelelő spiráns (d, v, j, y, /,), melynek szó végén megint explosiva felel meg. Ezeket a jelenségeket azonban minden nyelvjárás történetében külön-külön kell megfigyelni, hogy a fonetikai változás összefüggéséről és lefo-; lyásának módjairól helyes képet nyerhessünk. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a hangmozdítás egyes jelenségei közül azok, á melyek ugyanazon helyen (dent, lab.. gutt.) képzett mássalhangzókra vonatkoznak, fonetikailag egymástól független folyamatok. A hangszalagok rezgésének megszűnése a zöngés explosiváknál alig hozható kapcsolatba pl. a zár lazulásával a tenuisoknál; a hangmozdítás különféle fajai közül tehát egyik sem tételezi fel vagy nem vonja maga után a másikat. De a hasonló módon képzett hangok, tehát zöngés explosiva vagy spiráns, zöngétlen explosiva hasonló módon változik meg. Ugyanazon helyen, de 5*