Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Schmidt Henrik. A hangváltozás törvényszerűségéről a kfn. nyelvjárások fejlődése alapján 58

A HANGVÁLTOZÁS TÖRVÉNYSZERŰSÉGÉBŐL. 59 hogy a WUNDT által tisztázott nyelvpsychologiai fogalmakat és igazságokat ma már büntetlenül senki sem hanyagolhatja el, a ki a nyelv lényegéről ós fejlődéséről elavult nézetekkel nem akar megelégedni. De bármennyire közelebb jutott is sok tekintetben WUNDT az igazsághoz a modern lélektan eredményeinek a nyelvtudományra való alkalmazása által, mégis tévedésben volna mindenki, a ki nyugodtan megbízva WUNDT eredményeinek maradandóságában, szükségtelennek tartaná, hogy azokat újból és újból megvizsgálva, változtassuk, helyesbítsük, talán addig, a míg ebből az egész, nagy, logikus gondolattömegből egyetlen egy idea sem marad meg mostani tartalmában és formájában. A tudományos megismerés menete az emberi tévedések egymásutánja. Egy későbbi kor látja csak mindig, hogy az a diadalmas hit és bizalom, mely a kutatót eltölti, ha elődeinek tévedéseit átlátva, az igazság birtokába vélt jutni, többnyire mily kevéssé volt jogosult. A nyelvtudomány története tud erre példákat. Hogy csak egyet említsek, nem gondolta-e SCHLEICHER, hogy a nyelvnek, mint természeti organizmusnak, életéről táplált nézetei az egyedüli helyesek?*) Compendiumába az addigi kutatásnak főkép csak oly eredményeit akarta felvenni, melyeket minden időkre maradandóknak tartott. «Der stand der indogermanischen sprachwissenschaft ist ein solcher geworden, dass ein compendium der vergleiehenden grammatik der indogermanischen sprachen geschrieben werden kann. Nach abscheidung des noch zweifelhaften bleibt ein reicher, die verschiedenen seiten, welche die sprache der wissenschaftlichen betrachtung beüt, umfassender vorrat von erkentnissen, welche nach unserem ermessen für allé zeiten sicher stehen».**) SCHLEICHER itt rossz prófétának bizonyult. Ma mosolygunk SCHLEICHER nézetein. Pedig volt kor, mely azokat éppoly egyedül üdvözítőknek tartotta, mint sokan nemsokára az őket kiszorító újgrammatikusok tanait. Ha, ezeket látva, kevesebb bizalommal leszünk is most már saját nézeteink helyessége iránt, mégis meg fog nyugtatni az, hogy mindebben mégis *) «Die sprachen lében, wie allé naturorganismen* stb. Compendium 2. 1. **) Ugyanott Ilt 1.