Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Schmidt Henrik. A hangváltozás törvényszerűségéről a kfn. nyelvjárások fejlődése alapján 58

A hangváltozás törvényszerűségéről, a kfn. nyelvjárások fejlődése alapján/ Az újabb nyelvtudomány a nyelvészeti kutatás terén a múlt század utolsó negyedének küszöbén beállott egészséges fordulat óta különösen háromféle irányban mutathat fel fényes s azelőtt talán soha nem remélt sikereket**): az élő nyelv gondos megfigyeléséből merített tanulságok sok téves spekulácziónak vetettek véget. Megfigyelés és kísérlet a nyelvi érintkezés külső, fizikai részének helyes megismerésében nagy lépéssel vitte előre a tudományt. Csak a ki az élő nyelv megfigyelésével a beszélő szervek működéséről helyes képet alkotott magának s így fantáziáját fékezni tanulta, vállalkozhatik ma már letűnt idők tökéletlen jelek által közvetített nyelvi jelenségeinek magyarázatára. De másrészt nagy volt a tevékenység a nyelv fejlődésének történeti fokait feltüntető anyag rendszeres összeállítása körül is. Elérkezettnek látszott tehát az idő, — s ez a tevékenység harmadik iránya —, hogy a nyelvi érintkezés s a nyelvek fejlődésének elváltozásának tényeivel, mint a társadalmi lélektan jelenségeivel, tisztába iparkodjunk jönni. E feladat megoldására WUNDT vállalkozott. Könyve új tudományos teret, egész új világot tárt fel; nemcsak új világításban mutatta be az ismert tényeket, hanem új gondolatokkal a kutatás új irányait és utait jelölte meg. Bármily külömböző megítélésben volt tehát része, annyi kétségtelen^ *) A következőkben érintett kérdésekre vonatkozó irodalom legteljesebben WECHSSLER «Giebt es Lautgesetze ?» czímű könyvének 181— 190. 1. van felsorolva. **) V. ö. DELBRÜCK: Einleitung in das Stúdium der indogermanischen Spraehen. 4-ik kiadás (1904). 143 1.