Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Melich János: A magyar szótárirodalom - III. 24

54 MELICH JÁNOS. szel, hozzáfogtak egy magyar-latin szótár szerkesztéséhez. «Vájjon az eredeti kézirat magának SZÁNTÓ IsTvÁNnak kézírása-e, vagy csak munkatársai valamelyikétől származik? — nem merjük eldönteni*, írja NAGY GYULA. «Annyit bizonyosnak tarthatunk, hogy CALEPINUS magyarázói hagyták reánk, csekély vigasztalásul a nagy veszteségért, mely e derék munka többi részeinek elpusztulásával irodalmunkat érte» (M. Könyvszemle XII. 110.). Időközben WENZEL GUSZTÁV könyvtárát megvette a budapesti Egyetemi Könyvtár. WENZEL könyvei közt volt néhány kézirat is, a többi közt SZAMOSKÖZY ISTVÁN kéziratainak egy gyűjteménye. Ebbe a bekötött kézirati gyűjteménybe egyszerűen be volt téve egy négy oldalra terjedő magyar-latin szótár-töredék.*) A közelebbi vizsgálatnál kitűnt, hogy e töredék SZAMOSKÖZY ISTVÁN saját kezeírása, továbbá, hogy e töredék négy levele a NAGY GYULA által kiadott töredéknek kellő közepébe illik bele. A M. N. Múzeumban levő töredék ugyanis az En (— én) — Ereom zerent közti magyar szavak latin értelmezését foglalja magában, úgy azonban, hogy az En feleolem meg lehet után Érette szó következik. A Múzeumban levő töredékben Ep ... kezdetű szó nincs közölve, pedig abécze-rendben szedett szótárakban Érette előtt kell közölve lenni ép, epe, epedni erdő stb. szavaknak. Az Egyetemi Könyvtár töredékében éppen ezek a Múzeumi példányból hiányzó részek vannak meg. Az Egyetemi Könyvtár példányában az első szó Eoles : occidio, az utolsó Erdeo, se.wreo erdeo: saltus. így tehát a két példány a sorrendet illetőleg is kiegészíti egymást. Erre nézve SZILÁGYI SÁNDOR, a ki az Egyetemi Könyvtár töredékét leírta s «Szamosközy István szótára*) czímen kiadta (1. Magyar Könyvszemle 1891. évi folyama 297—301. l.)» ezt írja: «Az Egyetemi Könyvtár ívét s az Országos Levéltár (most már: M. N. Múzeum) két ívét NAGY GYULAval összeillesztettük s a két példány pompásan kiegészítette egymást. A milyen kétségen felül áll ez, éppolyan bizonyos, hogy ezt a Szótárt (t. i. mind a két töredéket) Szamos*) A töredék az Egyetemi Könyvtárban van, de számát nem tudom közölni. SZILÁGYI S. leírása alapján abba a gyűjtelékes műbe volt betéve,, a melyről a Catalogus manuscriptorum II. 354. lapján 272. b. jegy alatt van szó (vö. M. Könyvszemle 1891 :297. L).