Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Melich János: A magyar szótárirodalom - III. 24

A MAGYAR SZOTÁRIRODALOM. 41 században írták, míg ellenben SZILY KÁLMÁN, ki a szótár-töredékkel behatóan foglalkozott, azt írja, hogy e szótár nyelve «a XVI. század első feléből, igen valószínűleg a Zápolyák korából való .... de nem is későbbi 1550-nél, mert igen sok olyan szó van benne, a mely csakis a eodex-irodalomban található s a XVI. század második felében már többé nem fordul elő» (vö. Akad. Ért. IV. 695, 696.). MÁTYÁS FLÓRIÁN és SZILY KÁLMÁN nézetéhez csatlakozom, a mikor az alább kifejtendő okok alapján azt vallom, hogy a Gyöngyösi latin-ma gyár Szótár-tör e dék a XVI. század közepe táján keletkezett s jelenlegi másolata se sokkal későbbi ennél a kornál. Ennek a nézetnek a helyességét a következők bizonyítják: a) Tárgyi bizonyítókok: A szótár-töredékben ez áll: 3976.: Carolus Cesar christianismus. A Carolus szó a Gyöngyösi Szótár-töredék forrásai közül csakis a BáLBus-fóle «Catholicon»ban van, s itt ez áll: «Carolus li penul. cor. rex francié fuit». E forrásukkal szemben tehát a szerkesztők önállóan jártak el, a mennyiben megváltoztatták az eredeti szöveget s helyette «Cesar christianis[si]mus»t írták. Ez a változtatás csak úgy érthető, ha V. Károly római császárra gondolunk, a ki a Szent Ferenczrendnek nagy barátja volt (vö. M. Könyvszemle V. 81.) s a ki 1519—1556 közt volt római császár. Ha ez az okfejtés helyes, akkor a Gyöngyösi latin-magyar Szótártöredék 1556 előtt keletkezett. Másik tárgyi bizonyíték SZILY KÁLMÁN jelentésében ez: A szótár-töredék «a centurio-t így értelmezi: Száz Ember hadnaggia: Aga» [4402. sz. alatt], a cassiodolabrum-ot pedig: «alabard kywel az lanch kenezók Jarnak» [4405. sz. alatt]. Tehát már agák és landsknechtek járnak Magyarországon !» (Akad. Ért. IV. 695.) Nézetem szerint is ez állapotok, a mikor hazánkban lánczkenézek*) és agák vannak, főleg az 1526. ev utáni, tehát a mohácsi vész utáni állapotokra vonatkoznak s *) Nagyon fontos, hogy a NySz. és OklSz. szerint is emlékeinkben a XVI. század második felében már nem fordul elő lanczkenét. A szótártöredékben levő Iknez kenéz alak (vö. még 3045. sz. alatt is: bibellus — laancz keneez baard) népetymológiai alak a XVI. sz. első felében Erdélyben használatos kenéz alakhoz. A NySz.-ban közölt adatok mind a XVI. század közepe tájáról valók (vö. Régi magyar költők tára III. index).