Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Pápay József: Északi-osztják nyelvtanulmányok. (I.) 345

ÉSZAKI- OSZTJÁK NYELVTANULMÁNYOK. 381 mands. ittam naurem yáddl pela vygdrmds: vbdl kim-itmal. vhdl pela lau§l: amalai kim-itsdn? törSm pardünuli, ma lida an' yassdm, nvn paldd@tdSdn.» sittelna vbdl pela yal'laman sosl. vbdl ioyo-lvyds, vbdl pela lau§l: nmanem Uddt miia/» vbdl ázat al-laiű. «mola malem nvtjen? nemdza ant tvihm.»— «svmdm seyk uayla, vndigi ma nvyen lilém!)) apsdl uddi náudrmds, kezdi nvremdűi, vbdl yaVlada pidds. «/odi uerla? ma, addm ösdm.» ittam %ui-naurem yaVladal svyat kezdi il-luttdsli saydl yoza. vbdl sittelna tuti vlds, tamotta kaudrdm soga-loudt soy-yirna pon'sdli, sit uislí, vbdlna peldk-mvnzisa, soga-loudt pilna káudr'sdli. put kaudrds, káudrds. lida pitsdndn, Humán ietsds, si pvra-kemmi iis, yv§ at pvraina kiiar pitta pidds. vbdlna leltsa, sidi si tbthiila. sidi tbilnidi eudlt nemdza and oshwdn. ioyo-ioydtsdydn, yoisdydn. yaleudt aldy svyatti iis, naurem kim-edds, yvtl top etmal, maléay-panl alrrids i uaydntta pidds. sidi uajdntl. uajdnttal svyat a rénszarvas elugrott, a honnét az imént jött, arra ment. Erre a gyermek a ház felé tekintett: a nénje már kiment. A nénjéhez szól: «Miért jöttél ki? Az isten adta, ennivalóm nem volt (tk. enni nem tudtam), te elijesztetted.)) Aztán sirva lépdel a nénje felé. A nénje bement a házba, a nénjéhez szól: «Adj nekem [valami] ennivalót!)) A nénje csak áll. «Mit adjak neked? semmim sincs.» — «Pedig ennem kell (tk. a szivem igen kívánja), ha tégedet eszlek is meg!» Az öcscse beljebb ugrik a padkához, a kését megragadta, a nénje elkezdett sírni. «Mit csináljunk? én voltam a rossz.» .Sírása közben a fiúgyermek a kését leejtette a deszkához. A nénje erre tüzet gyújtott, a régebben megfőzött fogolycsontokat tokhal bőréből készült zacskóba tette, ezt elővette, ketté hasította, a fogolycsontokkal együtt megfőzte. A fazék főtt, főtt. Enni kezdtek, az e\éssel elkészültek. Olyanforma idő lett, éjnek idején alig hogy kezdett esni a dara. A nénje fölülteti (t. i. a szánra), így húzogatja. Miközben így húzogatja, semmit sem találnak. Hazaérkeztek, lefeküdtek. Másnap reggeledett, a gyermek kiment, a nap éppen hogy csak feljött. A subája szőrét fölemelte és hívogatni kezdett. így