Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Pápay József: Északi-osztják nyelvtanulmányok. (I.) 345

ÉSZAKI-OSZTJÁK NYELVTANULMÁNYOK. 375 ila-pelá iis, Imi-yili pödd'r'ta pidds : aueriie iski! kaimn uotas. ittam /adu kau&rdM, ma yodi nvzay-kurdl, nvzay-lömdldl %oild>n.)> yoliby yoi lay-Sl>: «muy si-kut isna nvzay kurdi, nvzay lönidldl yoilúüu,.)) llumel ietsds, kim-ithi}Sí>t. iaylal iubina Imi-yili kim-edds. yvla eudlt kol idrds, püldfi-uds eudlt kol atdy ű-esllsdll. si yvla isni pul'ay ol. yoliby %oi ioyo-lvysdt, yoisdt. Imi-yili yoiman yblldll: uotas palem. pa iaylal uvpm'sáidt, pa iaylal uerdi olldt, azai nvzay lönidldl yoiht. sitdlna püh^-uh eudlt kol selta utsll, ittam yvla xelta nvremdsll. yvla tolta yat­nids, isiit libi youát ioyo-lvyds. selta yoliby yoi ndudrmdsdt, nvzay lönidldl yol-pela man'sdt ant pa uantsdll. lou pá nau-rrttids kim vu-sorna: «iuuát! iuuat! ma si uelláidmfo nemdtiit sdid andam. selta uvidm'sa, noy-uerhs. yoliby yoi i yoi sl ioytdm andam. lou kim-edds, uantldll: nvzay kurdi yada mandmdt, sl man­mal. i kálddin nöydltsdll, uantldll: iay-pui ilbina ínyinal. seda Esteledett (tk. estefelé jött), az Asszony unokája beszélni kezdett: «Bizony hideg van! künn zivatar. A házunk igen me­leg (tk. forró), már mint én mezítláb és levetkőzve fekszem.)) A harmincz ember mondja: «Mi néha [szintén] mezítláb és le­vetkőzve szoktunk feküdni.)) Az evéssel, ivással elkészültek, kimentek. Az emberek után az Asszony-unokája is kiment. A halottra kötelet kötött, a ké­ménynyiláson át a kötél végét leeresztette. A halott az ablak­kal szemben van. A harmincz ember bement a házba, lefeküdtek. Az Asszony-unokája feküvén figyeli: a zivatar erős. Néme­lyek elaludtak, mások [még] fönn vannak, minden levetkőzve feküsznek. Aztán a kéménynyiláson át (lebocsátott) kötelet meg­fogta, ezzel a halottat megragadta. A halott megindult, az ablak­nyílás hosszában bejött a házba. A harmincz ember fölugrott, s levetkőzve hogy merre mentek, nem is látta. Ő is kiugrott nagy kiabálással: «Gyertek! gyertek! Mindjárt megöletem!)) Semmi­féle nesz sincs. Aztán elaludt, fölkelt, a harmincz ember közül egy sem jött vissza. 0 kiment, nézi: mezítláb merre mentek, arra ment. Egy nyomot követett, látja: a fa tövének belsejébe megy be, ott fek-

Next

/
Thumbnails
Contents