Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Pápay József: Északi-osztják nyelvtanulmányok. (I.) 345

368 PÁPAY JÓZSEF. mdn, oysanidl iásmdnna yaéds.)) uazdy br't igi lauSl: uyodi, nin svyna iist9nf» Imi-yili noy-lápmdds. ama ndyilan elti uas ant yvilem, neyyo ant yvilem, aratelna ndyilan bmld@-uh youat i-sidi lügStldllam, tam uas tutna ponlem, yadaidm Imi yodi uel'Sdllan, ndyilan i-sidi uelhlam. ma ior-neyyo eudlt an' palldm.» uazdy dr't igi lauSl: «ími-yili, taidm %-pélgdl nvyen malem, niyna legatlem, %öl§m eui tvildm, madi eui nvmsen' piti, si eudl uiia/» — umanem al eufofttiii/ imi-%ili yoliby yaza^na arí uerdmla.» uazdy dr't igi lau§l: «si-loudt wm uerá, si ramama! Imi-yili lauSl: selta-ki ligdshm, yoliby yoi ant yvilem, uazdy br't igi ant yvilem.)) uazdy br't igi lauSl: (dugasl! uohia! nvyen malem ai eudm, addl yatna oldi eudm amdtlem.i) Imi-yili ramamddi pidds. ittam eui uiidm niy ! uas lída uul pari uer'sdt, mur dgdm'sdt, ipntti yoi ivntl, aridi yoi driiü. sidi ivnttal eudlt kvnidn labdt mands. uazdy br't igi uul iifdi lauSl : ben.» A Városi fejedelem-öreg szól: «Hogyan, ti megbolondultatok!*) Az Asszony-unokája fölállott. «En nektek nem hagyom meg a várost, embert nem hagyok, mindvalamennyiteket ugyancsak a léknyilásba fojtalak, ezt a várost fölégetem, a hogyan az asszonynénémet megöltétek, titeket ugyanúgy öllek meg. En erős embertől nem félek.» A Városi fejedelem-öreg szól: ((Asszonyunokája a vagyonom egyik felét neked adom, asszonyt készítek föl, három leányom van, a melyik leány neked tetszik, azt a leányt vedd el!» — «Engem ne esalj meg! az Asszony-unokájával harmincz kozák sem bír.» A Városi fejedelem-öreg szól: «Tedd meg azt a szívességet, csillapodjál le!» Az Asszony-unokája szól: «Aztán ha megharagszom, harmincz embert nem hagyok, a Városi fejedelem-öreget sem hagyom meg.» A Városi fejedelem-öreg szól: ((Hagyján! Csillapodjál le! Neked adom a legfiatalabb leányomat, a külön házban lakó leányomat adom oda.» Erre az Asszony-unokája kezdett elcsendesedni. A leány feleség (= vett nő). Város evő nagy lakomát csaptak, a nép összegyülekezett, a játszó férfi játszik, az énekes férfi énekel. A mint így játszanak, néhány hét eltelt. A Városi fejedelem-öreg idősebbik fia szól: «Hogy is van [mitévők legyünk], a nőtestvé-