Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Pápay József: Északi-osztják nyelvtanulmányok. (I.) 345

ÉSZAKI-OSZTJÁK NYELVTANULMÁNYOK. 367 «lmi-yili ioyo-lvya /» — «ma yodi tiyyldm • yadaidm-imi mundi svy'kmdsa, ivlyddiiil bmhfi sűna.» uazdy or't igi eueydlan pela nöymds : uyadaidn Imi ti tuahnln kat eui nbjdlman man'sdydn, yadaidl Imi yoza ioy§tsdydn. imi udrdi oysam ponmal, ittam imi katllta utédsldydn, Imi noydhs, öyhltelna bmlqfi-uds youat il-lvyds. eueydn svmlan marimat, oysam kunz'emdSdydn, tal oysam katllman yassdydn. ittam "eueydn ioyo-mandi ísi-louat sokkí ol, paldamdsydn. auerna pitsdmdn.» •— eueydn lauhydn. amin mundl aiilta katllta uernidn ös, purdé Imi pöknds, svmdl mands.v ioyo manda pitsdydn. Imi-yili laildsli. «tamí eueydn idna' %ou sithydti.n mosa-pvraina eueydn ioyStSdydn, uazdy or't igi lau§l: «idnae

you iay'satdn!» imi-yili laudl: nyadaidm tüslanh) eueydn ázat "sidam,dydn. uazdy br(

t igi lau§l: «yodi ustdnh) «a£i, lauhydn, min uer uer'sdmdn, imi min eudltdmdn pőknas i bmfoft-udsna Ivyds. kus kun£emdSd-(=Ti hogyan hallanátok meg a jövetelét? én hallom csak.) «Asszony-unokája gyere bel» — «Hogyan menjek be? A nénémasszony az imént megizzadt, a lék szélén hűtőzik.» A Városi fejedelem-öreg a két leányához szólott: «Asszonynénéteket hozzátok ide!» A két leány futva ment, asszonynénjükhöz érkeztek. Az asszony vörös kendőt öltött, most az asszonyt el akarják kapni, az asszony megmozdult, szánostul együtt a lék nyilasa hosszában lement. A két leány egészen oda lett, a fejkendőt megragadták, az üres fejkendőt fogva maradtak. A leányoknak visszamenni egyformán nehéz volt, megijedtek. «Bűnbe estünk» — mondják a leányok. «Nekünk az elébb csak lassan kellett volna megfognunk, az öreg asszony megijedt, eszét vesztette (tk. a szíve ment).» Visszafelé kezdtek menni. Az Asszony-unokája várta őket. «Ezek a leányok ugyancsak soká végeznek.)) A leányok egyszer csak megérkeztek. A Városi fejedelem-öreg szól: «Ugyancsak sokáig jártatok!» Az Asszony-unokája szól: «Az asszonynénémet elhoztátok?)) A két leány egészen megnémult. A Városi fejedelemöreg szól: «Mi van veletek?)) — «Atyus, mondják, mi bűnt követtünk el, az asszony mi tőlünk megijedt és a léknyilásba belement, jóllehet utánna kaptunk, a fej kendője maradt a kezünk-