Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Pápay József: Északi-osztják nyelvtanulmányok. (I.) 345

ÉSZAKI-OSZTJÁK NYELVTANULMÁNYOK. 351 ásni kátis uandml. «yoi -— lauSl — seda ma kinhm palem neyyoi pöddr'lh) svrt la,u§l: «nvy palemdn %ada tvifonH ásni puidl elti artisds, uandnil: nemdza uánlta an' litl. svrt lau§l: «selta-gi ioutlapn, si ámdstdn tvjáina wra al-korifon.n ásni lau§l: «nvy yada pöddr'hnh) — «ma tádá tám ösdm!)) selta uantseli, ioyán kuddftna pna' pa am&sl. svrt laulnil: «ney%oina uelláidn, lilaidn, yiindsi-yarti an' iilfláldhn.» ásni laudl: «nvy uelláidn, pá an' iilfiáfofon.)) — «má, lau§l, svrmdm-ki andám, yandi neyyoina uerll iu% yurina ponláidm; yandi yoi manem emtlwda iil, selta ma ligashm, yuri pozina uáraskdlem, uerll iuy yurdl példk-táyndm'l, ma si-kemna uerithm. nvy, laual, pilyá-kemna olhn, sidi pá yolna ittam ivráshn.)) ittam ásni ligázds, ligásman orna naudrmds, namrmal sv'fát jelta-kurna tuy'k-soy pelgdt idy'kna ahm'sáidt. svrt lauSl: v-uoláy yoi yolna ligazds. ligázá ! törSm nvy and ösdn!» ásni mands, svrt pá mands, yolas marísdt, yoina osla. ásni sbzihndal svyát idy'k-silna svrt siiáhs. «ma nvyen lezátlem, láu§l,v> ásríl selta naudrmds, ittam svrt kutpdl eudlt mond, nálam erősebb ember kicsoda beszél?» A csuka szól: «Hozzád fogható erős hol lenne ?» A medve a fenekére leült, nézeget: semmi sem akar közeledni. A csuka mondja: «Aztán ha meglőnek, ültő helyedben oldalra esel.» A medve szól: «Te hol beszélsz ?» — «En itt volnék, la!» Aztán látta, a folyó közepén ül valóban. A csuka csak mondogatja: «Az osztják ember meglő, megesznek, sohase támadsz föl.» A medve mondja: «Ha téged megölnek, te sem támadsz föl.» — «En, úgymond, ha nincs itt a halálom [ideje], kikészítetten fateknőbe tesznek, az osztják ember engem elmetélni jön, aztán megharagszom, a teknőt a farkammal megcsapom, a kikészítetlen fateknő kettéreped, én ilyenre is képes vagyok.» — «Te, úgymond, olyan vagy mint a szúnyog és még nagyra vagy.» Erre a medve megharagudott, haragosan az erdőbe ugrott, ugrása közben a hátsó lábával egész mohrakást emelt a vízbe. A csuka mondja: «A derék ember még megharagudott. Csak haragudj, nem vagy te isten!» A medve ment, a csuka is ment, hova mentek, ki tudja. A medve lépegetése közben a víz szélén csukát pillantott meg. «Majd elbánok veled», mondja. Aztán a medve [oda]ugrott