Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Pápay József: Északi-osztják nyelvtanulmányok. (I.) 345

352 PÁPAY JÓZSEF. mouna Ivskdsll, pozdl eudlt kötllsdll, yoidi iuy yoza oy9Í si seyk-Sdli, toyosik pon'sdll. tamotta lausen: «má iilfiáhfomi) — ittam semlánielna him-páksdt.» svrt pelá ásni uantman lái}l, %ada ol. «an' iiljialdldn vndi» — ásni lau§l. svrt ásnina aldm'sa. ((ma nvyen kanzdm mouna tülem.o ásnina tusa, iuy-Ur ilbina pon(

sa. «mosa pvraina llddt and oshm, si pvraina ma nvyen Illem.» ásni mands, sdzilnú. %oio ivy'ds, uán ivy'ds. urna, Uddt tvisdm vndi, tám %vtl ma llddt mogátmem andam.v — ásni svr'dl pelá man9s, svr'dl yoza ioytds, svr'dl ujsll, ojdl male viyktdda piddm. tma ittam nvyen tulem, yvtl ideált llda másl, idy'k-sil lepsik ma svyá nvyen Illem, nvyen Ildi iubina idy'k ieélem, py'k seda uánna at olf» lou svr'dl tüsll, idy'k-silna porísdll, svr'l pelá uantl: nmatta lausdn : «má iilfiáldldmv> — páddm %ul-idi yundi pátsápn, yundi iil0áldl9n.» svrt yozdl selta uáraskdsll, ittam ásni náudrmds, svrt katllta luttdsll, és a csukát a derekánál (tk. a közepénél) fogva a földre kihajítja, a farkánál fogva megragadta, egy ledöntött (tk. nyugvó) fához verdesi a fejét, egy kissé odább letette. «A múltkor azt mondtad: ,én föltámadok', — íme mind a két szemed kifordult.*) A medve a csuka felé nézve áll, hol van. «Talán mégse támadsz föl» — mondja a medve. A csukát a medve fölemelte. «En tégedet száraz földre viszlek.)) A medve elvitte, a fa gyökere alá tette. «Majd ha ennivalót nem találok, akkor megeszlek.» A medve ment, lépeget. Hosszú ideig ment, rövid ideig ment. «Mintha volna nekem ennivalóm, ma ennivalót nem szereztem.)) A medve a csukája felé ment, a csukájához érkezett, a csukáját vette, a feje már nyüveseclni kezdett. «Most már viszlek tégedet, a nap felé fordulva (a nappal szemközt) kell enni, a víz széléhez közel eszlek majd meg, miután megettelek, vizet iszom, a víz hadd legyen közel ide!» A csukáját vitte, a vízszélére tette, a csukája felé néz: «A múltkor [azt] mondtad :,én föltámadok' — fagyott hal módjára megfagytál, mikor támadsz föl.» A csuka egyet csapott a farkával, a medve [utána] ugrott, a csukát nem tudta megfogni, a csuka ment egyfolytában és a vízbe