Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Erdélyi Lajos: A háromszéki nyelvjárásról 309

328 EKDÉLYI LAJOS. «nem», «templom» (csaknem így: ndm, támplom) hallható, bár itt ritkábban, s érdekes, hogy különösen sepsiszentgyörgyiek beszédében járja (innen «sápsiszángyőrgyiek»). A zártabb ajakkal képzett g, többször hallható itt is, kivált effélékben: fq., száraz, sokszor egészen o is: szároz; de a hosszabb a és zártabb d itt már ritkábban hallszik. Ennek alapját tán e vidéknek nagyobb pallérozottságában találhatni, a mi e tájszólás lakóit a többi háromszéki területek egyes részeivel szemben jellemzi. Tán erre lehetne visszavinni azt is, hogy e tájszólásban is inkább Nyén és Bodola csángó lakói használják e zártabb ajakkal ejtett hangzókat, s még pl. Fotosmartonoson. Általában e tájszólást a többivel szemben a hangzók tovább fejlődése, nyíltabbá válása és rendesebb helyen való képzése jellemzi, mint szellemi téren is tapasztalható e továbbhaladás. (Megyei központ s Brassóval szomszédos 1 stb.) — E továbbfejlődést tapasztalhatni a rövid hangzóknak liquidák és pótlónyújtás következtében történt változatainál is az o ra és o-re nézve is, a többi háromszéki tájszólások egynémelyikével szemben. T. i. itt ezek is szűk ejtésűek mindig, csakhogy mint láttuk, a liquidáltak rövidebbek, mint a teljes hosszúak. Pl. kigondol, ellenben vöt, rojt, tód (told), fód (fold), fót (folt); gyümölcs, döjt, zó'd, főd stb. II. E tájszólással északkeleten az szomszédos, melyet általában az Orbai járásnak ismert községek nyelve alkot s a melyet éppen ezért Orbai tájszólásnak nevezhetünk. Ennek első nyomai délkeleten már a kezdi járásba tartozó Várhegyen, Léczfalván, Bitán érezhetők; nyugaton pedig ugyancsak a kezdi járásból Márkosfalva és Mátisfalva (ez ma amannak egy része) s Hatolyka is inkább ebbe a tájszólásba veendő. Úgy látszik, HOEGER Csenátont, Szentkatolnát, Háralyt, Ozsdolát, Albist, Dalnokot, Maksát, Eresztevényt, stb. szintén e csoportba venné (A csángó nép és csángó név eredete, Erd. Múz. 1905. 77.), sőt újabban a Feketeügy balpartján egészen Brassóig le vinné e területet (A keleti székelység nyjárási térképe, és melléklet, MNyv. 1. 449.). Azonban ez inkább csak jóakaratú általánosítás; ama községek a kezdi, emezek az alsósepsi tájszólásba veendők politikai, közigazgatási okok figyelembe vétele nélkül is. így e csoportba tartoznának már Zágon, Papolcz, Kőrös, Kovászna, Páva, Zabola, Haraly,