Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Erdélyi Lajos: A háromszéki nyelvjárásról 309

314 ERDÉLYI LAJOS. a Nyr. népnyelvi közleményei s legújabban MAJLAND OSZKÁR Székelyföldi gyűjtése (M. Népk. Gyűjt. VII. k.) Udvarhely és Háromszék megye területéről. Stb. Kégi székely tanúvallomásokat, jegyzőkönyveket és egyéb nyelvjárási szövegeket találhatni a Székely Oklevéltár ez. becses gyűjteményben és más egykorú emlékekben. Egy elszakadt, Székelyföldről kivált nyelvterületre vonatkozik JANKÓ jÁNosnak Torda, Aranyosszék és Toroczkó magyar (székely) népe ez. munkája (Budapest 1893.) s PÁLFI MÁRTON Nyelvjárásparódia ez. czikke, Nyr. 1905. — Külön a háromszéki nyelvjárásra SiMONYinak a Pallas Lexikonában egy kis czikke (8. k.) s Tájszók a háromszéki iskolákban ez. czikk, Székely Nemzet 1900. jan. 8. számában. A háromszéki nyelvjárás időalakjairól és módjairól szól legújabban szerzőnek egy dolgozata (NyK. 1905. 3—4. és 1906. 1. füz.), melylyel egyidőre le is zárhatjuk ez irodalmat. Ez a többi nyelvjárásterületekéhez viszonyítva aránylag nagy irodalom első pillanatra tán feleslegesnek mutathatná, hogy egyes székely nyelvjárások területén tovább munkálkodjunk. Azonban közelebbről vizsgálva, nemcsak hogy nem teszi feleslegessé, de sőt éppen sürgeti, hogy újabb megfigyeléseket tegyünk. Mert míg egyes székely nyelvjárásoknak külön leírása még nem igen van; a mi van, csak hézagos, vagy mivel igen alapos kivan lenni, kellő kritika hiányában igen sokat általánosít, nyelvtudományunk, különösen hangtanunk előrehaladása miatt pedig a mai színvonalat sokszor nem üti meg. A régebbi dolgozatokat értem. — Azok az általános értekezések és észrevételek pedig, a melyek a székely nyelvről általában szólnak, tapasztalatom szerint — sokszor az újabbakat sem véve ki — több pontjukban nem találnak az egyes vidékekre. Pedig a közlők az illető sajátságról hangsúlyozzák, hogy az egész szókelységben következetesen megvan (pl. STEUER a kétféle e-ről, Nyr. 22 : 372.), vagy legalább nem említik azon vidékeket, a melyeken e sajátság már nem tapasztalható következetesen, noha jól tudják s ők maguk is említik, hogy a Székelyföldön «sokhelyt szomszéd falvak beszéde is eltér egymástól)) (STEUER, Nyr. 22 : 127.). Általában a székely nyelvjárásokra vonatkozó eddigi értekezések — mint a többi nyelvjárásainkról szólók nagyobb része ,