Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Erdélyi Lajos: A háromszéki nyelvjárásról 309

A HÁROMSZÉKI NYELVJÁRÁSRÓL. 313 lönnyom. NyF. 13. sz.), a Székely-Udvarhelytől Brassóig tett nyelvjárástanulmányi útjának megfigyeléseivel (Nyr. 33. k. 1904.), a csángó nép és név eredetéről közölt igen becses tanulmányával (Erd. Múz. 1905. 2., 3. fűz.), táj szóközléseivel (Nyr.) és legújabban a keleti székelység nyelvjárási térképéről közölt összefoglaló czikkével (M. Nyelv. I. 446. 1. térkép-melléklettel) elismerésre méltó érdemeket szerzett e téren.-—BUBINYI MózEsnek a moldvai csángók nyelvjárásáról szóló tanulmányai (Adalékok és Újabb adalékok a moldvai csángók nyelvjárásához, Nyr. 1901— 1902. és különnyom.) valamint többi ide vonatkozó czikkei és dolgozatai (Ethnographia, Erdély, Nemzeti Iskola stb.) az újabb időből kiegészítik idevonatkozó tudásunkat. Ép így SZABÓ DEZSŐ-nek Csikszentdomokos nyelvjárásáról és újabban GENCSY ISTVÁN-nak a gyergyói nyelvjárásról közölt dolgozata (Nyr. 32., 34. és különnyom. NyF.) bővítették a csiki nyelvjárásokról való ismeretünket. SZEREMLEY CSÁSZÁR LÓRÁND a keleti székelység háromszéki nyelvjárásához szolgáltatott adatokat (Nyr. 1904. Czofalva községből). — A hétfalusi csángók nyelvére vonatkozólag néhány adat található PAÁL GÉZA idevonatkozó, inkább ethnographiai czikkében (Brassói róm. kath. gymn. értés. 1892/3.), valamint KOLUMBÁN Lajosnak A hétfalusi csángók a múltban és jelenben ez. munkájában (Brassó, 1904.). Az egész székelység nyelvére nézve becses adatokat szolgáltatnak KOZMA FERENeznek A székelyföld közgazdasági és közművelődési állapota czímű műve (1879.) és az Osztrák-Magyar monarchia leírása ez. gyűjteményben, XX. k. a Székelyekről és nyelvükről közölt czikke; valamint HANKÓ ViLMOsnak a Székelyföld ez. szép műve (1896.). Továbbá a székely kérdés irodalma: HÜNAFLVY, NAGY GÉZA, JAKAB E., dr. SEBESTYÉN GY., THÚRY J. és mások müve (L. Pallas Lexikona 15. köt. a kérdés repertóriumát SEBESTYÉNtől ós Évkönyv a marosvásárhelyi székely társaság századik összejövetele alkalmából, könyvészeti jegyzék a végén, Marosvásárhely, 1904.). Összefüggő szövegeket nyújt a székelység s itt egyes helységek nyelvére a Vadrózsákon kívül az ARANY-GYULAI féle Magyar népköltési gyűjtemény I. kötete is (1872.), de kivált a III. kötet (1882.), a* mely egyenesen székelyföldi gyűjtés KRIZA J., ORBÁN B., BENEDEK E. és SEBESI JÓB gyűjteményeiből. Ehhez járulnak