Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Erdélyi Lajos: A háromszéki nyelvjárásról 309

312 BEDÉLYI LAJOS. apróságokat és szövegeket közölnek részint az egész székelységre, részint egyes nyelvjárásaira vonatkozólag; míg mások egyik vagy másik irányban röviden összegezik egyes székely nyelvjárások sajátságait. így FAZEKAS ELEK az udvarhelyszéki nyelvjárást az udvarhelyi főreálisk. 1873. évi értesítőjében (vö. SZARVAS bírálatát, Nyr. 3 :260.), SZOMBATHY IGNÁCZ az udvarhelyi nyelv idegen elemeit u. o. 1874. évi értesítőben; NAGY IMRE a csiki tájszólást a Székely Egylet IV. évkönyvében, 1879. Fonetikánk előrehaladásával ós a Nyr. hatása alatt, mint általában többi nyelvjárásainkkal, a 80-as évek óta még behatóbban foglalkoznak e nyelvjárásainkkal is. Az érdem első sorban STEUER JÁNOSÓ, a ki 1888-ban «A székely nyelv hangjai»-val vonta magára a figyelmet. (Megjelent a székelyudvarhelyi reál-isk. XVII. évi értesítőjében és különnyomatban is.) A következő években apróbb megjegyzéseiben több hang-, szó- és mondattani sajátságra figyelmeztetett. (Nyr. 18., 19., 20. k. és Hunfalvy-Album.) Majd a székely diftongusokról, csiki székelységről, a székely hangrendszerről tájékoztatott, s a székely nyelvjárások osztályozását és térkópét is adta (Nyr. 22. k.). Első értekezése után egy évvel SiMONYitól (A magyar nyelv 1. kiad. 1. k. 1889.), három évvel később pedig BALASSA JózsEFtől vettük (A m. nyelvjárások 1891.) az egész székelység s e körön belül a nyugati és keleti székelység nyelvjárásának leírását.*) BALASSA már előbb az Ethnographia I. évfolyamában (1890.) is szólt a székelyek nyelvéről NAGY GÉzÁval polemizálván; mibe ZOLNAI is beleszólt (Nyr. 20: 553.), a kivel így szintén vitáznia kellett (L. Nyr. 21. k.). Vitatkozott STEüERral is újabb dolgozatairól (1. Nyr. 22. k.). BALASSA külömben itt-ott LŐRINCZ KÁROLYnak és másoknak sokszor nem épen pontos és megbízható adataira épített. STEUER később felhagyott a jelzett kutatásokkal, a mi kár volt nyelvészetünkre, s csak újabban lépett nyomaiba HORGER ANTAL brassói tanár és nyelvjáráskutató, ki a halmágyi nyelvjárás-szigetről adott alapos dolgozatával (NyK. 31. k.), a marostordai, udvarhelymegyei és kis-küküllőmenti székely nyelvjárásokról közölt nyelvjárási jegyzeteivel (Nyr. 32. k. 1903. és kü*) SIMONYI a Pallas Lexikonában is írt a székely nyelvjárásokról s e körön belül a háromszéki nyelvjárásról.