Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Melich János: A magyar szótárirodalom - V. 288

296 MELICH JÁNOS. ban is használt tankönyvvé lett. A nagy elterjedtség magával hozta, hogy a «Janua lingvas Latináé resarata aurea»-t számtalan nyelvre lefordították. A latin nyelv tanítása t. i. a kezdőfokon csakis az anyanyelv segítségével történhetett. A «Járnia» tehát párhuzamos szövegekkel, bilingvis, trilingvis stb. kiadásokban jelent meg. Kitűnőségét abból is megitélhetjük, hogy számtalan kiadása jelent meg a XVIII. században is. A magyar iskolák részére a latin szöveget SZILÁGYI BENJÁMIN ISTVÁN fordította; fordításán kimutatható SZIKSZAI FABRICIÜS «Nomenclaturá»-jának a hatása. SZILÁGYI B. ISTVÁN fordításának ez a czíme: «Joh. Amos Cornenii Janva linguae latináé reserata aurea .... In usum Scholse Varadiensis, juxta Belgarum editionem.... in Hungaricam Linguam translata, Per Stephanum Beníamin Szilagy ejusdem Scholae Rectorem. Bartphae; 1643.»*) A magyar kiadás párhuzamos, a mit szemléltessen az alábbi mutatvány, a mely a mű 452. §-a (XLII. fogalomes. «De aurigatione»). «Eques+*) vei equiso ephippio «A' katona vagy lovass a' nyeinsidens, stapedibus insistit: et regben ülvén, a' kengyelekben áll, equum vei popismate demulcet, (nyomia) és a' lovat avagy ptrovel calcaribus instigat, frasno et szogatástal (!) szelédgeti, avagy habená pro voluntate flectit, ac sarkantyúckal izgattya, (erőlteti) pastomide coercet. zabolával ós fekemlövel (fek szárral) akarattya-szerént haytogatfcya, és állazóval meg-tartóztattya (zabolázza). A milyen párhuzamos latin -f-magyar kiadások voltak COMENIUS «Janua»-jából, épp úgy voltak latin+cseh, vagy német, vagy belga (alnémet), vagy angol stb. kiadások is. Az angol és a belga kiadásokhoz (s később a többihez is) készült már most *) Én a M. N. Múz. példányát idézem, melynek jelzete EMK. 813; az eredeti kiadás valószínűen az 1643. évi váradi kiadás, melyre vö. SZABÓ, EMK. I. 749. Külömben, mily gyakran jelent meg e mű, arra vö. PETRIK, Magyarország bibliográfiája; e szerint utolsó ismert kiadása 1758-ból való (Brassó). **) A kiemelt részekre vö. lejjebb az «Index»-szel való összehasonlítást.