Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A locativus-féle határozók a votjákban - 207

A LOCATIVUS-FÉLE HATÁROZÓK A VOTJAKBAN. 233 levese sincsen. WICHM. II. km. 45. | so-dinin nála. Glaz. Azb. 114. pokciez inmar dinin soleé badzim a ki istennél legkisebb, nagyobb ő nálánál. Luk. 7, 28. (WIED.) | musez-dinin luoz tubamin gondir. Amin. mes. 6. dinin és diád mint adessivust és állati vust jelölő névutók a glazovi nyelvjárásban -nin és -na alakban is előfordulnak, mégpedig a megelőző főnévhez már valóságos rag gyanánt függesztve, és így úgyszólván szemünk láttára változik át egy névutó raggá.*) mali múmiáin evei uljni kjldem miért nem lehet nekem anyámnál élnem? WICHM. I. d. 464. | ulem mumiznin kunojasa vendégül volt anyjánál. U. o. II. 149. | ton dzéüs ulid monnam te jól végezted el dolgodat nálam. U. o. II. 127. dórin -nál, mellett (dórié -tői, dóri -hoz).**) Tárgynevek: vu-doradé-no bugéro vizetek mellett deszkakerítés. M. d. 46. | bay-vé'am áulam potoz, ku mon gurdorén séli arczomon az izzadság jött ki, midőn a kemencze mellett álltam. M. 93. J ös dórin piios nj/M vozmáuo az ajtónál a legények leányokra leskelődnek. WICHM. I. d. 83. Személynevek: kis no ed -dórin dusimez van lo feleségednél bizonyára ott van szeretője. M. 142. | so'bers kikte'tiaz mtnoáúaz d'zutís dorjn evei keljl'Vá'mzj mikor másodszor mentek, nem szálltak meg éjjelre az orosznál. WICHM. II. 159. j dor az üvül-dér kék yijez bizony nincsen nála a két fia. M. d. 194. ' dórin néha nem közvetlenül mellette, hanem közelében léteit jelent: so guísin-kus dórin souen vukoiez viuiem: guísiá-kus közelében malma volt. WICHM. II. 98. | tolko udmurt-sai éuisa áimaskis inti giné sülten uuiem dor az udmurt) osle ti todemzi a *) A -na ragot már WIEDEMANN ismeri. A -nin ragról mindössze annyit tudtunk, a mennyit MUNKÁCSI jegyez meg szótárában, t. i. mnonnam, tonnád, soúá (Glaz. — mon dinam etc) hozzám, hozzád, hozzája; nálam, nálad, nála». A monáam, tonnád alakoknak «nálam, nálad»-ban megállapított jelentése inessivusi ?mi-ra enged következtetni. **) dor mellék, környék, oldal, pl. goz-dor part, folyószél, M. 158. til-dor a tűz melléke. M. 163. Közel áll hozzá a dur szó ,határszél, vég, oldal' jelentéssel; durin szintén lehet adessivus jelentésű, pl. töd'i kam-durad töd'i kis-puted . . . die weisse Birke, die am klaren Flusse steht . . . WICHM. I. d. 180. so kiston karonzi moZga-gurt dórin kinegsur durin diese Opferzeremonie vollzieht sich im (inkább: neben dem) Dorfe Mozga, am Flusse kinegsur. U. o. II. 100.