Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)
Tanulmányok - Fokos Dávid: A locativus-féle határozók a votjákban - 207
A LOOATIVUS-FÉLE HATÁROZOK A VOTJÁKBAN. -225 A névutó gyakran többes-jelt is kap, a mi azt bizonyítja, hogy az illető névutónak még nagyon érzik a főnévi jelentése: kamioslen iiliosaz a folyók fölött. WICHM. I. d. 416.;. ríulasjosédlán sürjosaz az erdők mögött. M. d. 231.; kebit aziosin a boltok előtt. WICHM. I. d. 167. Ez utóbbi példában, úgy látszik, a névutóhoz van téve a többes jele (nem a főnévhez) éppúgy, mint a gus-vilad (padodra)-félékben a szemólyrag. Vö. az összetett főüevek ilyen ragozását: gizi-vigjosid körmeid töve, tkp. körömtöveid. M. bab. 105. , Személyes névmások után a névutó lehet személyragos, de személyrag nélkül is előfordul: so-vüzéu ő mellette, a mellett. M. 94.; moti- dorá hozzám. M. 70.; mon dórin nálam. WICHM. II. 104.; ton-vüa te rád. M. bab. 68.; sojos-vélén, fölöttük. M. 94.; solen söraz mögötte. WICHM. II. tm. 301.; souen soraz közötte, közepén. U. o. II. tm. 95.; ton iatijad helyetted. M. 72. Személyes névmás nélkül, inkább mint személyragos határozószó: véladé rajtatok. M. d. 268.; vhaad rajtad. WIOHM. I. d. 368. stb. Végül még csak azt akarjuk megjegyezni, hogy a névutók végén lévő -t-n rag nem mindig az inessivus (a tárgyban bent levés) kifejezője, hanem igen gyakran csak általános locativus jelentésű. így van ez a finnben is, a hol a névutók végén az eredeti locativusi jelentésében alkalmazott essivusi -na, -na mellett ugyanilyen jelentéssel az inessivusi -ssa, -ssd is szerepel: luona -nál, tykö'ná -nál, takana mögött j vieressá mellett, perassá után stb. Éppígy a mordvinban az inessivus ragját használják névutók ragjául, pl. langso -n, fölött, jo2oso mellett, -nál, jutkso között stb. vilin fölött, -n (vilié -ról, vild -ra)*) a superessivus kifejezésére szolgál. Jelentheti egyformán a fölötte levest és a rajta nyugvást. Pl. sojos-vélén oskésa iz-vülddm ula val fölöttük egy kőfedél függ vala. M. 94. | méjégo murtdn gurez-murt pas vélén ulsa, gozijdz lezo a bajuszos és hegyi ember a nyílás fölött lévén, lfbocsátják a kötelet. U. o. | tsan vilin tsan, tsan vilin tsan, tsan vilin sogi kád fölött kád, kád fölött kád, kád fölött gereben. WICHM. II. tm. 435. (Hasonló példa u. o. tm. 180.). Világ, föld, mező, rét stb.: dunne-v ilin surs izkám nvr van a világon egy ezer versztnyi mocsár van. M. 177. j vaékala dirja ta muzew.-vilin porán-no ud-murtán ulitt'am hajdaiii időben ezen a földön cseremisz és votják lakott. M. 61. j Ind vilin ted'j bngor pitjrjaéks a mezőn fehér gombolyag gurul. *) vil felső rész, felület, felszín, pl. vu-vilzd-kd ceMn-gagagán Jot / vajha adnád a víz szinét kacsával, lúddal! M. 158.