Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A locativus-féle határozók a votjákban - 207

208 FOKOS DÁVID. Az -n rag locativusi alapjelentése kétségtelen. Nemcsak a rokon nyelvek bizonyítják ezt; e jelentés magából a votják nyelvből is kimutatható. így egyes határozószókban: tátin itten, otin ottan, kitin hol; éppígy más szólásokban: gurt-pumin a falu végén; sojos tatisdn kwamén iékcim inti jen ulo ők innen harmincz versztnyire (tkp. versztnyi helyen) laknak. M. 95. Hogy ebből a locativus-jelentésü ragból hogyan lett az. inessivus jelölője, azt megmagyarázza BüDENznek egy feltevése,*) melyet már az Ugrische Sprachstudien-ben (II. 44.) megemlít és az UA. 385. lapján ismétel, hogy t. i. az inessivus ragja -i-n eredetibb *-i-sn helyett való. Bizonyítókai röviden a következők: A zürjénben és a votjákban az eredeti tővégi magánhangzó különféle ragok és képzők előtt részint zürj. ö, votj. a alakban, részint pedig i alakban jelenik meg. Mármost bebizonyítható, hogy ö (a) igen sok esetben «meglévő vagy kimutathatólag megvolt nasalis (m, n) előtt lép föl»>, míg i rendesen akkor, ha. közvetlenül utána nem volt in, n, így a sorszámnévképző -cl előtt azért találunk -ö, -a hangot, mert e képző eredeti alakja *-nd volt. Az -in végű igenévben a tőhangzó mindig ö, illetőleg a (ej. Ugyanezt látjuk a -töm, -tem fosztóképzőben is. Az illativus ragja is azért ö, votj. a, mert e rag végén, mint a finn -sen, -h-n bizonyítja, -n volt. Ehhez hozzátehetjük, hogy az adessivus ragja zürj. -lön, -Ián, -len, votj. -len («*-* f. -lia, -Uá•< *-lna, *-lná). Mindez feljogosít bennünket arra, hogy a zürj.-votj. inessivus-ragban, melynek állandó alakja -i-n, a tő véghangzója és WIED. = WIEDEMANN F. J., Grammatik der syrjánischen Sprache init Berücksichtigung ihrer Dialekte und des Wotjakischen. 1884. WIED. Votj. nyt. = WIEDEMANN, Grammatik der wotjakischen Sprache. 1851. KÚNOS-MUNKÁCSI = KÚNOS-MUNKÁCSI, A belviszonyragok használata a magyarban. (A magyar példák egy -része ebből való.) PATK. = PATKANOV SZERAFIM, Irtisi-osztják szójegyzék. 1902. PATK. Irt. Ostj. II. = PATKANOV, Die Irtysch-Ostjaken und ihre Volkspoesie II. 1900. AHLQV. = AHLQVIST, Über die Sprache der Nord-Ostjaken. 18S0. A vogul példák BEKÉ ÖDöNnek A vogul határozók ez. dolgozatából (NyK. XXXV. 1905.) vannak véve. *) Előtte már BOLLER gondolt erre.