Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Melich János: A magyar szótárirodalom - IV. 165

186 MELICH JÁNOS. tári részt megelőzi a II. Eudolf osztrák császárhoz írt ajánló levél, mely után az olvasóhoz írt előszó következik. Ez az előszó szó tárirodalomtört ónetünk legfontosabb forrása. Ebben mondja el MOLNÁR, kik voltak előzői a szótárírás terén, hogyan, milyen forrásművek alapján dolgozta ki a magáét. A PÁPAI PÁRIZ szótárának BoD-féle kiadásában közölt szótárirodalmi vázlat is MOLNÁR előszava alapján van csinálva. Az előszót versekbe foglalt buzdítások követik, melyekre a mű első főrésze, a latin-magyar rész következik. P) Magyar-latin rész: Ennek az ajánló levele BÁTHORI ISTVÁN-hoz, RÁKÓCZI ZsiGMONDhoz, THURZÓ SZANISZLÓ és THÖKÖLYI SEBESTYÉNhez van intézve, az előszó pedig a magyar- és erdélyországi tanuló ifjúsághoz. Az előszó egyúttal helyesírástörténeti emlékünk, a mennyiben MOLNÁR itt mondja el, hogyan jelöli a magyar hangokat, s milyen jeleik vannak más magyar nyomtatványokban. A cs-t ö cs-nek, cz-t pedig tz-nek írja, nála k (szóvégén c), ly, ny, ty, gy, sz, s (= s, zs), o, ű, o (= o, ó), á stb. a jelölés. Szótárában azonban nincsenek következetesen írva a magyar szavak, a minek az a magyarázata, hogy magyar forrásainak helyesírását igen sok esetben megtartotta. Szolgáljon ennek igazolásául a következő pár példa: CALEPINUS szótárában ez van: «Tabernaculum — Leuel zin, hailek.n MOLNÁR ezt az értelmezést szórói-szóra kiírja, azonban a maga helyesírási elveinek megfelelően így írja át: «Tabernaculum — Levél szén Haylek.n MOLNÁR ugyanis a v-t v-vel, az e-t e- vagy e-vel, az sz-et sz-szel, a j-t szótagzáró szerepben y-\el jelöli szótárában. Nem így jár el a következő esetekben: MOLNÁR a cs hangot cz-ve\, a cz-t meg tó-vel írja, s mégis azt látjuk, hogy egyszer ezt írja: «Alauda — Patsirta, Sűsetec», «vtsu — excretum», másszor meg ezt: «Galerita — Sűsetek, Paczirta», «oczu — excretum»; példa cz-ie : «Chamaepitys — Kalintsa, Kalintza.» Ezek a következetlenségek aztán sokszor tévedésbe ejtik a MOLNÁR alapján dolgozó szótárírókat. MOLNÁR például ezt írja: «Eczetkóro — Baculus pastoris», s ezt az adatot a NySzót. ecsetkórón&k, KRESZNERICS azonban eczet-kórón&k olvassa. A következetlenül írt szavakból azonban azt a fontos tanulságot meríthetjük, hogy a mi nem a MOLNÁR helyesírási elvei szerint van írva, az nem is MOLNÁR saját adata, hanem MOLNÁR által