Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Melich János: A magyar szótárirodalom - IV. 165

A MAGYAR SZOTÁRIRODALOM. 185 Vngaricae, hsetenus ista commoditate destitutae, quasi sylvam quandam vocabulorum suppeditabunt: Autore Alberto Molnár Szenciensi. Noribergae, Cum Sacrae Caesareas Maiestatis: etc. nec non Eegis Gralliarum et Navame, etc. Privilegiis. Anno, CIOIOCIV. »*) A két részben a magyar szókészlet nem egyforma, sok olyan szó van a magyar-latin részben, a melyet a latin-magyar részben hasztalan keresünk. Épp azért a használat alkalmával szükséges dolog mind a két részt figyelembe venni. S ha már a két főrész egymáshoz való viszonyáról irunk, meg kell említenünk azt is, mi szükség volt a magyar-latin részre, hiszen eddig valamennyi szótárunk latin-magyar volt. A dolog megértéséhez tudnunk kell, hogy a humanisták az iskolában anyanyelven írt szövegeket is fordíttattak latin nyelvre. Német iskolákban németből latinra, magyarokban pedig magyarról latinra kellett tudni fordítani a tanulóknak. A humanisták e psedagogiai elve hozta magával, hogy szükség volt olyan szótárakra is, a hol a nemzeti nyelv abécze-rendbe szedett szavai vannak latinul magyarázva. A németeknél az első ily szótár 1477-ből való (vö, PAUL, Grundriss2

1. 23), nálunk pedig 1604-ből.**) SZENCZI MOLNÁR ALBERT tehát azzal, hogy latin-magyar szótára mellé magyarlatint is adott, az iskoláinkban érvényes humanista psedagogiai elvek alapján való tanítás szükségleteit elégítette ki. A további fejtegetéseket úgy vélem a leghelyesebben kivihetőknek, ha MOLNÁR Dictionariumát kiadásról-kiadásra ismertetem. Tudnunk kell ugyanis, hogy MOLNÁR Dictionariuma több kiadást ért. Az első 1604-ben, a második 1611-ben, a harmadik 1621-ben jelent meg. E három kiadást MOLNÁR rendezte sajtó alá. Halála után (f 1633) szótára még kétszer hagyta el a sajtót, az egyik kiadás 1644—45-ből való, a másik 1708-ból. SÁNDOR ISTVÁN említ ugyan 1700-ban és 1740-ben megjelent kiadásokat is (vö. Sokféle VIII. 45), de ilyen kiadásokról semmi közelebbit nem tudunk. Lássuk most már a különféle kiadásokat egyenként. a) Az első kiadás, a melynek czímét feljebb közöltem, következő tartalmú: a) Latin-magyar rész: A tulajdonképpi szó*) A meglevő, illetve eddig ismert példányokat 1. SZABÓ KÁROLY, R. M. Könyvtár I. Megvan a M. N. Múzeum könyvtárában is, jegye RMK. 373. **) SZAMOSKÖZY szótára is erre az időre esik, vö. NyK. XXXVI. 57.