Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Ismertetések és bírálatok - Gombocz Zoltán: Pápay József. Osztják népköltési gyűjtemény. 137

138 ISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK. ugyan az egész osztják nyelvterületet, de fő figyelmét mégis inkább a déli nyelvjárásokra fordította. KARJALAINEN, úgy látszik, a szókincset akarta lehetőleg teljesen összegyűjteni, paradigmákat állítani össze; PÁPAY főképpen összefüggő népköltési szövegek feljegyzésére törekedett. PÁIAY hangjelölése nem annyira részletező, mint KARJALAiNENé, s ez helyes is, mert a részletekbe menő hangjelölés helyénvaló hangtörténeti munkákban, de egy vaskos kötetet tévő szövegek nyomdai kiállítását s még inkább elolvasását szinte lehetetlenné tette volna. Érdemes volna P. és K. hangjelölesét rendszeresen összevetni; talán ily módon megállapíthatnánk az északi osztjákságra olyan nagyolt hangjelölést, a melynek gyakorlati szempontból nagy hasznát vehetnők. A két hangjelölés bemutatására néhány példát idézek: PÁPAY, 106. 1. awdt: KARJALAINEN. 12. 1. audt; P. 14. kámtm: K. 12: kaimn ; P. 77. kalty^y : K. 14. kójjnai) ; P. 15. nomds: K. 50. nvmds; P. 163. sosl: K. 55. svsll; P. 226. porli: K. 56. pvrl'i; P. 229. %ai-: K. 63. ym-{ P. 19. vorya: K. 62. uvrya; P. 230. mehk: K. 145. mehk; P. 109. vu

esjy:

K. uehy; P^249. llp.dt: K. 217. libát stb. Persze nem lehet tudni, hogy a hangjelölés külömbsége itt-ott nem dialektikus külömbségen alapul-e. Az előttünk fekvő gazdag tartalmú kötet, — a melyre csupán nyelvészeti szempontból akartunk néhány megjegyzést tenni, — csak kisebbik részét foglalja magában annak a népköltési anyagnak, a melyet PÁPAY aránylag rövid idő alatt nagy szerencsével s nagy fáradság árán gyűjtött. Reméljük, hogy ZICHY JENŐ gróf ismert tudományszeretete s áldozatkészsége lehetővé fogja tenni a még hátralévő anyag kiadását is. A már kiadott szövegek tanulmányozását pedig a szerző nagyon megkönnyítené, ha minél előbb megajándékozna bennünket az északi osztják nyelv grammatikai vázlatával s a köznyelvre is kiterjedő szójegyzókkel. GOMBOCZ ZOLTÁN.