Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Kodály Zoltán: A magyar népdal strófa-szerkezete 95

134 KODÁLY ZOLTÁN. Egészen világos a disszimiláció néhány olyan dalnál — BÁRT. IV, 49, 51., VI, 1. — melynek eredetibb alakja megvan a fonogrammgyűjteményben. A nyomt.-gyűjteményekból egyébként még a következő dalok tartóznak ide: BÁRT. VI, 93; VII, 140; VII, 149; SZÍNI 22 (disszimilálódott alakja. BAET. IV, 136.); 68; 51. Nyomát találni a régi formának ezekben: BÁRT. : II, 5, 61 ; V, 34; VII, 2, 88; III, 147; SZÍNI: 65; 71, v. ö. BAET. VII, 48. VI. Háromtagú zenei szerkezet népdalban mindenütt ritka. A mi dalaink közt mindössze 3-ra akadtam. Közülök egynek visszatérő formája van (aba, a dacapo-aria embriója), a többinek abc. Viz, VÍZ, víz, nin - csen o - lyan viz, ^^Sg R -U V (E £ mint a Kö - rös Har-csa, csu - ka la - kik ben - ne, I * £ M—P—V-L í=£ -*-# tS *—T ^HM i szép me-nyecs-ke für - dik ben - ne, Viz, viz, VÍZ, £=qc t É A—N-í ii V-V ¥ -M. i-4=4$ nin - csen o - lyan viz, mint a Kö - rüs viz. (SZABÓ MIKLÓS tanárjelölt közi. Deáki-ból.) Szövege ERDÉLYinél is: más dallammal BÁRT. III, 83. Hasonló szerkezetű Kiss Á. 351. 1. 18. sz. fonogr. 266c. Nem tekinthetni háromtagúaknak azokat a dalokat, melyeknek 3-ik része csak a 2-ik változtatott ismétlése. Ellenben sajátságos háromtagúság van néhány dalban, mint