Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)
Tanulmányok - Kodály Zoltán: A magyar népdal strófa-szerkezete 95
A MAGYAR NÉPDAL STRÓFA-SZERKEZETE. 135 pl. a «Kukoricza édes málé» kezdetűben (BÁRT. I, 24.), hogy a legismertebb példát említsem. Itt egy teljesen befejezett kéttagú dalhoz szövegnélküli toldalék csatlakozik. Hasonlóképen BÁRT. II, 126-nál; bár itt a dal nincs annyira befejezve a toldalék nélkül. Ennek értelmes szövege nincs, tisztán zenei jellegű, a melosz és ritmus szabad játékából áll. Másutt sem ismeretlen a népénekben.*) Ez a forma átvezet arra az esetre, mikor két dal nagyobb szerkezetté tapad össze. Néhány dalt rendesen együtt szokás énekelni, a gyűjtemények néha összeírják őket. (Pl. BÁRT. II, 172. SZÍNI 82.) Minthogy e dalok közt összefüggés nincs, összefoglalásuk nem tekinthető magasabb (külÖmböző-strófás^ ritmus-szerkezetnek. Más módon is szokott a nép egymástól független dalokat összefűzni, mégpedig bizonyos tréfás hatás kedvéért. Eldalol vagy 5— 6-ot egymásután: de úgy, hogy az egyes dalok kezdetét hirtelen fordulattal beleszövi a megelőzőbe : valami azonos vagy hasonló hangzású szónál váratlanul kezdi a következőt, ííádszegen (Pozsony m.), Farkasdon (Nyitra m.) hallottam ilyen furcsa «potpourri»-t, bizonyosan más vidéken is szokásos. Ritmikai jelentősége természetesen nincsen. A két-három strófából nagyobb egységbe összeolvadt szerkezetek a játékdalok közt vannak nagyobb számmal. Ezeknek a tárgyalása már nem tartozik dolgozatunk körébe. STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉS. Kétsoros strófák Népdal Játékdal a at forma 7 27 a a b, a b b forma 8 2 Egyenlő terjedelmű két részből álló strófák: Alapformák: A 62 21 B 210 C 128 *) A finneknél: 1. «Suomen Kansan sávelmiá» II. sorozat, 1. füzet. Iyváskylá 1904. 70., 89., 110. számait. — Az osztrák Jodler.