Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - XI. 1

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 43 figyelembe véve, a fejlődést így képzelem: $tranhnikb>m. *sztrárinik (az idegen szavak idegen köntösben jelennek meg először nyelvünkben) > *szatránnak, *szatrának (a -nik képzős mélyhangú szavak előbb -nak végűek voltak), > ^szarainak, ^száradnak > szarddnok > szarádnok (Ez utóbbi két alakra v. ö. szelindek és szövétnek, szövédnek). Jóllehet a stranhnik% > szarándok megfelelésnél a szókezdetet nem tudjuk kielégítően megmagyarázni, mindazonáltal a jelentésbeli s a többi pontban a hangalaki megfelelés is oly pontos, hogy a szarádnok, szarándok a legbiztosabb szláv jövevényszavak közé tartozik. Hogy mely szláv terminológiából került azonban nyelvünkbe, azt azért nem lehet eldönteni, mert a szó megvolt a fiatalabb szerkesztésű óbolgár emlékekben és a katholikus ószlovén Freis. nyelvemlékben is. Az én nézetem szerint ez is róm. kath. szlovén eredetű. zöld csütörtök, v. ö. A hét és napjai. zsinagóga. Az ujtestamentomban rendkívül gyakran előforduló szó, a mely a Münch.-k.-ben állandóan sinagoga (olv. zsinagóga) alakban van írva (v. ö. MTsz.). Az óbolgárban és a gör. kel. szláv emlékekben állandóan s'hnhmiste (rkNkMHiHTÉ), s^uhmii (rkNk/Wk), STibovb (ckEOp'k), bi>bori&e (ckKopmiiTt), s'bbranije (cktipaHHie, v. ö. JAG. Zur Entst. II. 94.) a párhuzamos helyeken a megfelelő kifejezés. De ha fordítatlanul maradt kifejezés is lenne a szó az óbo]gár emlékekben, akkor se lehetne a mi nyelvünkben gör. kel. szláv eredetű. Az óbolgárban ugyanis a gör. s állandóan s (= sz)-szel kerül át, s ebben a szóban is pl. a gör. apyiomá^oi^oc, az óbolgárban s-szel archisynagogrh-nok

hangzik a szó (v. ö. pl. Luk. XIII. 14.: Münch.-k.: a' sinagoga fedelme = Mar. ap^HcvNarork). Nem így áll a dolog a róm. kath. szláv nyelvekre. A róm. kath. szláv nyelvek közül pl. a szlovénben és a cseh-tótban a szókezdő lat. vagy ném. .s-nek i" is a megfelelője, pl. cs. Sidle < lat. sedile, vagy *scella : sella, cs. zi£ < lat. sex, cs. zalm < lat. psalmus, ném. psalm, cs. Zibrid < ném. Siegfried stb., szlov. £egnati<. ném. segnen, szlov. zínj < ném. sinn, szlov. ZeMar <z ném. sechter stb. Ebbe a csoportba tartoznak a m. zsemlye, zsöllye, zsinat, Zsigmond, zsinagóga stb. átvételek. Ma ugyan a szlovénben sinagoga a szó (v. ö. JANEZIC és PLETEKSNIK), de a fentebbi példák világosan vallják, hogy a lat. ném. szókezdő s-nek a szlovénben is szabályos