Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)
Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - XI. 1
44 MELICH JÁNOS. a zs megfelelése. Mindezek után az a nézetem a m. zsinagóga-rtl, hogy a lat. synagoga (gör. aDvafíofTj), ol. sinagoga átvevése egy róm. kath. szláv : szlovén *£inagőga közvetítésével. zsinat. Az óbolgárban és a gör. kel. szláv emlékekben a zsinat-ot s'bnhm'h-nak, s^bort, nak nevezték (v. ö. Zobor, v. ö. e mű I. 2, 134 és JAG. Zur Entst. II. 67, 94.). Ha azonban a gör. vővodoq fordítatlanul maradt kifejezés is lett volna a gör. kel. szláv emlékekben, akkor is alakja synod'h, tehát sz-szel lett volna (v. ö. or. CHHO^T. : zsinat), s mint ilyen nem lehet a magyar szó alapja. A m. szó zs-je és az o helyén levő a alapján (v. ö. apastal, kar, kanáriak, stb.) róm. kath. szláv eredetű kifejezés. VOLF velenczei olasznak tartotta (Kiktől tanult stb. 62. 1.), azonban az olasz átvételeknél a lat. ö (lat. synödüs) nyelvünkben is ö maradt. A rövid idegen nyelvi o-nak a magy. nyelv szláv jövevényeiben felel meg ma a s így ez is szláv eredet mellett érv. A róm. kath. szláv népek közt meg is van a szó, csakhogy ma sinod az alakja (cs., lengy., szlov.). Azonban azt gondolom, hogy volt egy *zinod alak is a zsinagóga szónál kifejlettek alapján. Egy ily róm. kath. szlovén *£inod a szlovénben német eredetű, a hol a szót i-vel *imod-nak mondhatták egykor. Összefoglalva a mondottakat, ezt állítjuk: A m. zsinat, régebbi *zsinot róm. kath. szlovén eredetű, a hol egykor a szó dámodnak hangzott; a szlovénben a szó német eredetű. zsolozsma. ASBÓTH OSZKÁE kimutatta (v. ö. Nyk. XVIII. 264, XXIII. 127, Nyr. XXI. 374.), hogy a mai zsolozsma régebben szolozsma (v. ö. NySz.), s még régebben *szolozsba, illetve *szlo£ba, *szluzba volt. A mai zsolozsma alakra összevetendő a m. strázsa (régebben sztrázsa), csizsma (régebben csizma), Zsaluzsány (falu, régebben Zaluzsány) stb., még a szolozsma: *szolozsba, *szlozsba, *szluzsba alakra a mai Dorozsma hely, mely régebben Dorozsba, *Drozsba, *Druzsba volt (v. ö. VOLF, Kiktől tanult a magyar írni, olvasni? 58. 1.). Miután így tisztázva van a zsolozsma hangalakja, kérdés, mit jelent a m. zsolozsma, s mi az eredete. KARÁCSONYI János a zsolozsmá-m* vonatkozólag ezt írja nekem : «Zsolozsma azon hét részből álló imádság, a mit a papok és szerzetesek mindennap kötelesek elvégezni. Eégen bizonyos élelmezést is csak azok kaptak (v. ö. NySz.: victualia-zolusmoa) meg, a kik ez imádság nyilvános végzésében részt vettek. A zsoltárok, szentírási szakaszok és könyörgések vannak felosztva hét