Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Ismertetések és bírálatok - Szinnyei József: Simonyi Zsigmond: A magyar nyelv. 427

ISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK. 431 hangzó félhosszú ül. hosszú (inf. ellet, pra^s. 1. alán); 1. fönnebb az osztj. */us-m tett megjegyzést || hal: föl lehetett volna venni a votj., cser. és md. alakot is ] vog. /«/-: másutt a hosszúság a rendes ~~hosszúsági jellel van jelölve || nyel: az idézett vog. (nagyolt hangjelölésű) nel-né\ közelebb álló alak a nyílt e (s)-\el való, a melyet a-vel lehetne írni [ az osztj. nel- magánhangzója félhosszú, 1. fönnebb yus j lp. nel-: nagyolt hangjelöléssel is pontosabban lehetett volna írni (egész pontosan: inf. neellat, prses. 1. néelau) \\ kel: a vog. kivál-ná\ közelebb álló alak is kínálkozik, t. i. kai- | lp. kál(e)- o: kálle- (vö. SUS. Tóim. I. 31; inf. káliét, pra?s. 1. káláu) | md. káté- o: %•; nagyolt hangjelölésnek k is megjárja; csak azért említettem meg, mert más esetben (Űev) meg van jelölve a jósités || menni: a vog. mm-nél van közelebb álló alak is: msn- j lp. manne- o: manna- (vö. SUS. Tóim. I. 63; inf. mannát, prass. 1. manáii) || al: a md. ala mellé oda lehetett volna tenni a még közelebb álló al alakot is | ul nemcsak a zürjénben, hanem a votjákban is van W/elé: vog. yali o: poáli, pala | osztj. pela helyesebben (nagyolt hangjelöléssel): pala (pontosan: psAq) | f. puolle nem létező alak (apuoli «fél» szó mélyhangúsága miatt nem lehet a m. fél megfelelője) || háló: vog. %ütp o: yülp j osztj. xoliy régi adat a MUSz.-ból; minden más följegyzés szerint hosszú az első szótag magánhangzója; vannak a magyarhoz közelebb álló alakok is, 1. KARJALAINEN, Zur ostj. lautg. 88 || nyil: a lp. null mellett (vagy helyett) idézhető : iiill || íj: vog. jaut o: jáut \ osztj. jugol, jogot 0: (nagyolt hangjelöléssel) jojol, jöjot (pontosan: 1. KARJ. i. m. 104) [ lp. juoks o: juoksa (FRIES, Lex. lapp.), juóksa (WIKLÜND közlése, 1. NyH. 150); külömben az egész egyeztetést jobb lett volna elhagyni, mert népszerű munkába csak szembetűnők valók |i lő: vog. li o: 11 j f. luo- 0: lyö- || eb: vog. amp mellé oda lehet tenni: ápp \ osztj. amp o: amp (nagyolt hangjelöléssel); közelebb álló alak (szintén nagyoltan írva): amp \\ nyúl: md. numolo mellett idézni lehetett volna a közelebb álló mássalhangzós-végű alakot is (pontosan írva: numH) | lp. nőmmel: az első szótagbeli magánhangzó félhosszú (nőmmel), tehát nagyoltan (1. fönnebb a %us-r& tett megjegyzést) így volna Írandó: nőmmel j| nyuszt: az osztj. riowes (pontosan: nowm) jelentése: «czoboly» II lúd: cser. ludo nemcsak kacsát, hanem ludat is jelent (vö. SUS. Aik. VII. 60) ||fon: zürj. pan- jelentése: «gombolyít» || sző: vog. ság- o: sáy- \ osztj. sév- 0: (nagyoltan): séw- (pontosan: sew-, közelebb álló alak: sqw-) || köszörül: f. koske- elhagyandó, mert ez az egyeztetés nem állja meg a helyét; a f. igének u. i. tulajdonképpeni jelentése: «érinteni»> és a diai. kosken kirveen «aciem securis reficio» kifejezésben" jelentése csak másodlagos jelentés (arra nincsen ok, hogy két külön koske- igét vegyünk föl. mint