Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Ismertetések és bírálatok - Szinnyei József: Simonyi Zsigmond: A magyar nyelv. 427

• 432 SZINNYEI JÓZSEF. BUDENZ MUSz. 47. 1. akarja); hogy pedig a m. köszörül alapszavának a jelentése szintén «érinteni)) lett volna, azt nem lehet kimutatni; ezenkívül hangtani okok is szólnak a m. *köszö- <-J f. koske- egyeztetése ellen, t. i. egyrészt a hangrendi eltérés, másrészt a í*. szó -s/í-ja, a melynek megfelelője a magyarban s v. cs volna, vö. f, vaski «réz» ~ m. vas | f. paska *<*» m. fos | f. pá<isk(y) ess m. fecsike), diai. fes(ke) MTsz. 45. 1. Vog. fawm (iember*) KEGULY-féle írásmód; így olvasandó : líum. 46. 1. «Harmadfti ló» vogul nyelven nem %urmit-pum In, hanem: yürdm-pum lü(w), azaz «három-fű ló». 46. 1. Md. nilende- o: -úd- (pontos hangjelöléssel: inf. úiVdúdnns). 46. 1. Lp. guodde- és guoddase- az irodalmi helyesírás szerint: inf. guöddet és guöddaset, a polmaki kiejtés szerint: inf. giu'kidiot és guöDaééot, tehát nagyolt átírással a két töalakot így lehetne írni: güödde- és guódáse-. 46. 1. Zürj. ted-ne, tidmini o: tedni, tedmini | vog. pás- elé csillag kell, mert kikövetkeztetett alak; pásemii (pisdmli) nem «fölfeslik», hanem «(föl)oldódik» | lp. cokkát és cokkánet-b&n a kk és a t előtt zöngétlen magánhangzó van, s azt /i-val lehetne írni. 47. 1. A finn -o (--ö) és -u (-y) deverb. névszóképző aligha azonos a -va, -vd («<« m. --ó, =o) képzővel. 47. 1. Osztj. layylen o: -em (a pontos hangjelölést I. NyH. 89). 48. 1. Lp(S.) kejves o: keivves (FKIIS, Lex. lapp.); «vagyis kevés» elhagyandó (ez nyilván azért került oda, mert BUDENZ MUSz. 27. 1. a lp. szót a m. kevés-sel egyezteti); a keijveseb comp. szintén elhagyandó, mert a comp. képzője a IpS.-ban nem -b, hanem -p és -bbw. 48. 1. A nom. possessoris-képző m. -s és a finn -ise- (nom. •inén), észt -se- (nom. -ne) nem azonos (vö. SETALA, AH. 192); a lp. -i sem; 1. a m. -s képző megfelelőit: NyH. 100. 48. 1. A kishitövek-félék v-je az én nézetem (Nyr. XVII. 193) szerint aligha a képző eredetibb alakjának maradványa, hanem valószínűbb, hogy későbbi járulékhang (kishitő-v-ek). — A votj. £>e£'o-félék képzőjének a m. so, 'ő, ni, -ű képzővel való azonossága is nagyon kétséges. — Md. pilev, kavev o: pil'ev, kávev ; a képző eredetére nézve v. ö. Festskrift til Vilh. Thomsen 238, SETALA, és PAASONEN, Mordv. lautl. XII, 45 és hozzá XI, 32, 33. — A f. verevd nem «vérű, véres» (csak alkotórészeire nézve ~ m. vérű), hanem «pirospozsgás)). — A képző eredeti alakjául nem -p, -b, hanem csak -b vehető föl. 48. 1. Vog. nltál o: (nagyolt hangjelöléssel) nítel. — Votj. nil'eti o: i'iil'eti.