Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Ismertetések és bírálatok - Szinnyei József: Simonyi Zsigmond: A magyar nyelv. 427

430 SZ1NNYEI JÓZSEF. kezesére álló bőséges anyagból nem csupán azt szemelte ki, a mi a laikus elé való. Pl. a szakember tudja, hogy a m. harmad ós a f. kolmas ízről-ízre megfelel egymásnak, mert ismeri mind a kettőnek a fejlődését (t. i. alapnyelvi *-nd > m. -d és f. *-nde > -nte > *-nti > *-nsi > *-«s > -s, tehát m. -d ~ f. -s), de a laikus itt nem lát egyezést. (Az első kiadásban a kolmante- tőalak volt, s jobb lett volna ezt meghagyni). Ugyanezt mondhatjuk a har­mincz ~ zürj. komis, fi ~ f. poika egyeztetésre is. A könyvben fölsoroltakon kívül alkalmasak (részben náluknál alkalmasabbak) lettek volna még ezek : két, öt, száz, fő, haj, nyelv, mell, tűz, ólom, tó, kígyó, vaj, fa, eper, varr, hall, huny, nyal, el, túl, álom, -e stb. 43—45. 1. Egyes egyeztetésekre a következő megjegyzéseim vannnak: harmad: lp. kolmad; ilyen alak semmiféle lapp nyelvjárás­ban nincs, hanem van hozzá közelálló kolmat a IpO.-ban (GENETZ, Kuollan lapin murteiden sanakirja 38) [| hat: osztj. yot; azelőtt csakugyan így tudtuk, de most már pontosabb följegyzés szerint o-val (KARJALAINEN, Zur ostj. lautgesch. 101) | md. kota o: kotta (PAASONEN, Mordv. lautl. VII. 1.) || húsz: osztj. yus; a magán­hangzó félhosszú ; természetes, hogy ilyen pontos hangjelölést nép­szerűsítő munkában nem lehet alkalmazni, de közelebb járunk a valósághoz, ha hosszúnak írjuk || negyven: vog. nalmen o: na­liman, de jobb lett volna a vogK. nálmdn alakot idézni || vér: osztj. ver: nagyolt hangjelölésnek megjárja, de minthogy a szerző némely esetben (pl. jiw-, jöw-, nowes 45. 1.) használja a w-t, itt is jobb lett volna wer-t írnia (egész pontosan: wdr) md. ver o: ver Wfill: md. pilá o: jál'á; föl lehetett volna venni a vog. pil alakot is || f. sarvas («unverschnittenes rennthier») nem tartoz­hatik össze — legalább közvetlenül nem — a f. sarvi ~ m. szarv szóval; vö. THOMSEN, BFB. 225, MUNKÁCSI, ÁKE. 559 || fi: vog. pi o: pf (o: ply') j a f. poika <--> m. fi egyezésre nézve vö. NyH.*) 88 || nő, -né és zürj. nil («mádchen, tochter») nem tartozik össze (vö. NyK. XXVI. 396, SETALA) || meny: az osztj.-ban a man-nél közelebb álló men alak is van | lp. manne o: manné || hattyú és vog.-osztj. megfelelői jövevényszavak, mégpedig nem lehetetlen, hogy külön-külön átvételek (vö. FUP. II. 102, PAASONEN) || tél: cser. tele mellett vagy helyett idézhető volna a még hasonlóbb tel || jég : lp. jegy a nagyolt hangjelölésnek sem elég pontos; egész pontosan: jéégya \\ víz: md. ved o: ved' \ cser. vüt: nagyolt hang­jelölésnek (pro fiüt) megjárja, de 1. fönnebb az osztj. ver-re tett megjegyzést || kő: osztj. kev nagyolt hangjelölés (pro kew), 1. az osztj. yus-YB, és ver-re tett megjegyzést || él: lp. el-; a magán­*) NyH. = SZINNYEI, Magyar Nyelvhasonlítás; ha a kiadás nincs megjelölve, a harmadik értendő.

Next

/
Thumbnails
Contents