Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Pólay Vilmos: A vogul infinitivus használata tekintettel a magyarra 370

A VOGUL INFINJTIVÜS. 417 I. k. ritép nuli aulén ul yartuykwém hamis eskü végre ne idéztessem 127. Többes 3. személyű raggal ellátott inf. szenvedő jelentésben : II. k. térén yajti sat l'qyy kelpéy sat kat'éltapél sq,ya tq,wlaykwét! a kór futkosó hét útját vérrel töltött hét vízmérővel mind tele locsoljuk 333. uréy sat kasáj talyél sqyá tqlétaykwét oldalas hót kés hegyével legyenek mind tele vagdalva 343. kis jayyém sat tqrém mol janV ürtpayél tot ürtilaykwét az abroncskerék módjára forgó hét égtájék számára jószágbeli nagy osztályrészeket osztogassanak ott 343. kis jayyém sat tqrém ton jui-pqalt tot jqyytaykwét az abroncskerék módjára forgó hét ég körül forgassák ott azután őket 341. Cselekvő jelentéssel a következő példákban találjuk: I. k. ti mir man ürél qluykwd, man ürél jünimuykwá no de hát ez az emberiség mi módon éljen, mi módon gyarapodjék 154. élál'é ti mimé man ürél ayijV'piyV qnsuykwV hanem miképpen legyen a jövőben ezeknek az embereknek leányuk és fiuk 154. II. k. ta nqyy joytnén jui-pqalt sqlet-pqal jániy awi jamés lüw-nol tot pünsuykwá akkor miután fölérkeztél, az aranyból való nagy ajtót a jeles ló orra ott nyissa ki 329. ti kwol sdmné patuykwén ezen ház szögletébe szállj alá 323. Érdekes a következő eset, melyben az infinitivus — bár nincsen személyragozva, a mi sajtóhiba is lehet — benhatóan van használva s szerkezete teljesen megfelel a magyar kell szerkesztési módjának: elém,-/qlésné sorémné patuykwé-ke, takwi urtá rq,nji ha az embernek a halálba kell esni, saját urtja kiáltja IV. k. 409. Egy példában találtam a tavdaiban személyragozott inf.-t állítmányi szerepben : Tqrémén khqntgygna, ám nanan a áliláném Isten büntessen meg benneteket, én nem öllek meg titeket IV. k. 360. VIII. Infinitivus mint állítmány. Már a megelőző fejezetben tárgyalt esetekből is látható, hogy a vog. inf. személyragozva állítmányi szerepben is állhat, ellentétben a többi finnugor nyelvek személyragozott infinitivusaival, a melyeknek más functiójuk van. 1. Találunk azonban olyan eseteket, a melyekben a puszta infinitivusnak állítmányi szerepe van, bár szigorúan véve — mint alább látni fogjuk — csak a tavdaiban lehet szó az inf.-nak olyan Nyelvtudományi Közlemények. XXXV. 27