Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Pólay Vilmos: A vogul infinitivus használata tekintettel a magyarra 370

414 PÓLAY VILMOS. 2. A magyarnak megfelelően inf.-t találunk a tavdaiban a pili «fél» ige mellett. Hogy az inf. a tavdaiban is ilyen szerkezet helyett áll: «vmitől félni», mutatja e példa: IV. k. ám a%-khq,nél a pilontem én senkitől sem félek 349. SIMONYI a M. Hat. II. 299.1. a magyar szerkezetet az ellentétes jelentésű «vágyódik» hatásából s analógiájából magyarázza. A vogulban is megállhat ez a magyarázat, mert tudjuk, hogy vordti- mellett itt is inf.-t találunk. IV. k. kun khajtoy pilántét félnek kifutni 355. tqrén-püne noy-lewn pilont fél a medve fiúnak megmondani 358. 3. Még egy példában találjuk az inf.-nak a rendestől eltérő használatát: IV. k. aysér lei taratanhvé saka maitér asén rókafarkat ereszteni nagy mester vagy 423. Nekem úgy tetszik, hogy itt két mondat contaminatiójával van dolgunk. Ha azfc mondom: «rókafarkat ereszteni)), akkor majdnem önkénytelenül kapcsolódik oda a tudás képzete. A mondat másik fele pedig egy más előmondatot tételez fel: «rókafark eresztésben nagy mester vagy» -}- «rókafarkat ereszteni tudsz»: e két szerkezet összevegyüléséből állhatott elő a fent említett mondat. 4. Tekintethatározó: A magyar«hallani hallottam»-féle figura etymologica-nak megfelelően a vogulban csak egyetlen egy példát találunk: I. k. elém-yalés ünléné ma taratuykivé ti tárémtáslén az ember lakóföldjót lebocsátani már lebocsátottad 3G. A többi hasonló esetben az inf. helyett a -né végű part. prses.-t találjuk, pl. I. k. pentémlané ti pentémlésmén megalakulni ím megalakultunk 101., de ezekről majd alább a magyar inf.-nak sok esetben megfelelő vogul -né tárgyalásánál bővebben szólok. Azonban találjuk az inf.-nak még másféle tekintethatározói szereplését is e példában : I. k. pauli' lawuy kivé jani, üsV láwuykwé ás mánnü, ta janit paul ti nayki falunak nevezni nagy, városnak meg kisebb, oly nagyságú falu látszik 48. Ez a mondat majdnem szóról szóra még öt helyen ismétlődik a vogul szövegben, így IV. 211, 214, 223, 225, 257. Az inf. itt is «mire nézve ?» kérdésre felel, s maga a szerkezet a magyar fülnek sem szokatlan.