Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Pólay Vilmos: A vogul infinitivus használata tekintettel a magyarra 370

A VOGUL INFINITIVÜS. 383 a második példa tárgynak tűnteti fel, az első pedig véghatározó­nak, azért azt hiszem, mivel a vég- és czélh.-t megkülönböz­tetni sokszor nehéz, legjobb lesz az ide tartozó példákat értelmük szerint a végh. és tárgyi infinitivusok közé besorozni. Vóghatározók : I. k. sq,ma yqlwykwé nqmési éppen csak meg­halni gondol 13. Tárgygyal: I. k. Xul'-qtér mdéné ma jelpiy sakivél loutupkwé nqmési aX.a. lakta földet szent tűzözönnel elmosni szándékozik 08. Xul-qtér takwitan janés ma ünttüykwé §s afav'-müs ti nqmsi X. a. megint azon gondolkozik egyre, hogy magának külön földet te­remtsen 162. Xul'-qtér . . . ti é~lém~yqlési' yot sakwátaykicé nqmsi X. a. ezen embereket valahogyan megrontani gondolkodik 163. 11. Végh. áll a «tanítani» jelentésű%anéti mellett. I. k. jqutél alésláné yum jq,ut varwnkwé yanstitá íjjal vadászó embert íjkészí­tésre tanít 153, 153. Az észjárás a vogulban és magyarban az lehet, hogy reávezet vkit vmire. 12. Ástéli «készen. lenni» s azután «ráérni vmire» szintén ide sorolható. III. k. jmv totuykivé at astélást hazavinni nem értek reá 235, 235. 13. S végül még nqti «segít» mellett áll végh. inf.: Személyr. tárgygyal: IV. k. tV jalén, am lűm nqyy-viykwe úqtén gyere ide, segíts felemelni lovamat 321. II. Iníinitivus mint czélhatározó. A czél- és a véghatározó között pontos határvonalat húzni nem igen lehet, azért előfordulhat, hogy az ezen fejezetben tár­gyalt esetek némelyike talán a vóghatározók közé is beillik, de azt hiszem, a czélzatosság némi képzete mindegyikben meg­található. 1. Leghatározottabban nyilvánul a czélzatosság a mozgást jelentő igéknél s ezek közül különösen a mim-vei kapcsolatos czél­hat. infinitivusok gyakoriak; nagyon elterjedt a használata a tav­daiban es kondaiban, míg a többi nyelvjárásban más járást jelentő igékkel váltakozik. I. k. oql-khicqté kénsoy menés valahová elment vadászni 168.

Next

/
Thumbnails
Contents