Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Erdélyi Lajos: Időalakjaink és módjaink a háromszéki nyelvjárásban 332

IDŐALAKJAINK ÉS MÓDJAINK A HÁROMSZÉKI NYELVJÁRÁSBAN. 369 abban ő Tamás, hogy a székely nép máig is él az irand igealakkal (Nyr. u. o. 267.). Valóban a háromszéki nyelvjárásban sem használják ma, esak a belőle képzett melléknévi igenevet egy pár kifejezésben, minők : jóramenendö (rosszaló értelemben, igy: te jóramenendö, ez a jóramenendö) és férje lévendo, menyem lévendő (= leendő férje, menye) stb. — Az irandana, irandott stb. egykor divatos továbbragozások pedig természetesen éppen nem hallhatók. 13. Körülirt ragozású igealakok. — E név alatt azokat az összetett igealakokat érinthetjük, melyeket BARKÁSZ KÁEOLY és CSENGERI JÁNOS érintett a Nyelvőrben (3:486—491, illet. 10 : 213—215.): irva van, volt irva, lesz irva stb. Ezek közül az elsőt, van irva alakban, nyelvjárásunkban is használják állapot, illetőleg a cselekvés befejezettsége jelölésére, pl. a gabona mind bé va~ hordva; le van irva stb.*) A volt irva alakot is effélékben: Ketté vót repedve, bé vót hordva, az ujja a háborúba el vót lőve stb. (v. ö. Nyr. 10 : 213, CSENGERI példáit). Azonban a lesz irva és lett irva germánizmusok nyelvjárásunkba még nem férkőztek be; pedig egyes nyelvjárásokban — mint tudjuk — pl. a fővárosiak beszédében már rendkívül gyakoriak. Az a' mondó vagyok, meg mi' tevő legyek ? nyelvünkben szokásos körülírt ragozású példák nyelvjárásunkban is előfordulnak ilyen alakban : én és am

mondó vagyok

(= azt mondom) és mi tévő v. mi tévös legyek ? —Aztán a hiszekegy régi, mintegy megkötött alakjában Háromszéken is előfordul ez is: onnan lészen eljövendő, a mi — mint tudjuk — régi latinizmus az egész köznyelvben. 14. Kiveszett régi igealakok. — Ezek közt az ir volt (1. NySz. 3 : 935.) nincs meg nyelvjárásunkban (v. ö. már FoGARASit NyK. 1:175. és 4:38, a Vadrózsák alapján); az egyetlen igealak jóformán, a mely a múltból nem maradt fönn. Az irék volt alak, mely ARANY-GYULAI Népkölt. gyűjteménye 3 : 400. 1. vargyasiak beszédjéből, Udvarhelymegyéből idézve olvasható (v. ö. STMONYI, M. Kötőszók 3 : 233. 1. is) legalább nyelvjárásunkban nem hallható, s így kérdéses, hogy csakugyan létezik-e a többi székelységben is. ERDÉLYI LAJOS. *) V. ö. fennebb az irt alakról legvégül mondottakkal. Nyelvtudományi Közlemények. XXXV. 24