Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Erdélyi Lajos: Időalakjaink és módjaink a háromszéki nyelvjárásban 332

362 ERDÉLYI LAJOS. úgy, mint az ki Bécsbe menyen s az császárt nem látja. Ha kez­dené valaki, mért hívtak, soha bizony meg nem tudnám mon­dani, miért hívtak volt ki... Az mezei hadak tennap előtt jőve­vek oda... Az somlyói prsesidiumban is annyi jő, de nem ér­keztek vala el... egy ember azt sem ok nélkül adta tanácsul (perf. gnóm.), hogy az sólyomnak az fészkét el kell rontani s az fiait könnyebben megfoghatni. (DEÁK F., Béldi Pál élete, 181. 1.) Ugyanott BÉLDI PÁL : jó rendben valói, mikor ott tartam Miklóst (imperf.), nem tuddd megbecsülleni (73. 1. 1672-ből). Neje, VITÉZ ZSUZSANNA 1677-ben: Édes uram, én az kiket lehetett, eljárattatám az Fótitul (?) való izenet szerint, ugyan magam akarok vala Kapi, Khédei uramhoz menni, eszökbe vévén, ők jöttek ide mindketten; igen bíztatának stb. (155. 1.) A 18. századra: Ma Brassóba befordulván igen szomorú hirt hallottam, mert Szebenbe az pestis bejött... Kolozsvárról két kereskedő görög titkon befúrta volt magát, azok inficiálták stb. (GIDÓFALVI GÁBOR levele APOR PÉTERhez, Apor P. lev. II. 38—39. 1.) Csudálkozom, hogy miolta házul eljöttem, semmi leve­leteket nem vehettem. Itt az dolgok, látom, megfordultak stb. (APOR P. levele feleségéhez. 1715-ből, id. h. 54.) Kegyelmed két rendbeli levelét nagy szeretettel vettem, a mik felől kegyelmed 'parancsolt, mentől hamarébb, ha Isten haza viszen, véghez viszem. (APOR PÉTERNÉ férjének, 1717.) Ellenben: szintén most vala ná­lam. (APOR U. O. 67.) Mint látjuk ekkor már t-s múlttal élnek, de közelebbre a magánhangzóssal. így MIKES is: Édes néném, mi ide érkeztünk ma szerencsésen. Édes néném, még kednek semmi levelét nem vettem (perf.) Ellenben : Ennek a száraz ebédnek vége levén, azután igen könnyen lóra ülénk (elb.) stb. 6. Imi kezd = írni fog. — Ez az időalak az egyszerű ír, igehatározós (majd, holnap) ír meg az Írni fog, irni akar és irni kell, irand stb. alakok mellett a XV. és XVI. században jövő cselekvés jelölésére is használtatott (SZARVAS, Igeidők 279— 281, NySz. 2 : 289.); s mint már SZARVAS rámutatott, ma is elő­fordul a székelysógben ilyen értékben is (Nyr. 3 : 52.). Bár rit­kábban, nálunk Háromszéken is hallani afféle példákban, minő­ket SZARVAS KRizÁnak udvarhelyszéki gyűjteményéből és a mold­vai csángóktól idéz. {Addig liorgya a vizet ara a botra, a mig lúsarjazzik, akkor almát kezd teremni, KRIZA, Vadr. 480. Készó'sz­kébben hord bé, mikor még kezd száradni = meg fog száradni, moldvai csángók). Magam nem idézhetek rá példát gyűjtésem­ből, de előfordul az effélékben: Mégtanul, mikor a Mg csípni

Next

/
Thumbnails
Contents