Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Erdélyi Lajos: Időalakjaink és módjaink a háromszéki nyelvjárásban 332

IDŐALAKJAINK ÉS MÓDJAINK A HÁROMSZÉKI NYELVJÁRÁSBAN. 357 hogy a liogy megmondta, már elfelejtettem. Mii ugy vagyunk véíle, hogy a pénzt ínég még se kaptuk s a zsebünkből mér ki és vették. Mikor ő meghat, minden tönkremént, fiam! e) Ezzel függ össze, mikor viszonyított használatában — más, egyidejű, előidejű vagy utóidejű használatától eltekintve, mikben egyezik az irodalmi használattal — főként végzett jövőként használatos, mint a mai köznyelvben tán általában, effélékben: Ha leiirittették, osztá~ jöjjenek bé kijeték! Osztán ha megcsináltad, hozd el! Mikor meghöt az öreg asszo~, ott se tudom, mi léssz. — Élőidejűséget jelöl az ilyenekben is : Itt tőttsük az üdőt, mikor meguntuk magunkot (BUDBNZ id. h. 356.). f) A d) alatti használatával függnek össze az effélék is: No hát mentünk! (felszólításban), Lett titánná (=? legyen utánna) stb. — És azzal függ össze, hogy mint az irod. és köznyelvben, ez helyettesíti a felszólító esetleg felt. mód múltját is effélékben : Béinnya a fene, csakhogy nekem ne jutott! Csak fel ne ébresztette, s egyéb bajt ne csinált! Ott bizadd (bizony hadd) ütte, csak senki ne látta! — a mikről majd a felszólító, illet, feltételes módnál. Jegyzet. Itt kell megemlítenünk végül, hogy az irt végzett jelen helyett a cselekvés végzettségének kiemelésére nyelvjárásunkban is ma a -va -ve végű igenévvel és van igével körülirt praes. perfectum járja (mint egykor az irt, írott bizonyára az azelőtti ira helyett) így le van írva, még van csinálva, sőt effélék is: el van utazva. Pl. Mind fél van jőve a zséndéj (zsindely). Abba már belé vagyok éggyezve. Látva van (= látható). Fel vagyok mér ötözve (= felöltöztem) stb. 5. Irt vala és irt volt. — Mint már BUDENZ megjegyezte (id. h. 357.) IMRE SÁNDOR egy nyilatkozatával szemben, mely szerint az irt vala alak teljesen kipusztult volna a nép nyelvéből (MNy. IV. k. id. h.), a székelységben ma is megvan.*) És pedig megvan a háromszéki nyelvjárásban is, s azt mondhatni, még gyakrabban hallható, mint a volt-tal körülírt alak, az irt volt. *) HUNFALVY is azt mondta MNy. 5 : 332. 1. a tudott volt alakról, hogy a nép csak ezt használja. Pedig v. ö. Kapnikbánya vidékére is NyK. 2:368, valamint SZARVASÍ a moldvai csángókra, Nyr. 3:51. — Sőt pl. Közép-Baranyában is, legalább a 70-es években, előfordul, Nyr. 4:47. Továbbá Kalotaszegen is, v. ö. a Kalotaszeg ez. folyóiratot, 1:45. stb.