Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)
Tanulmányok - Erdélyi Lajos: Időalakjaink és módjaink a háromszéki nyelvjárásban 332
342 ERDÉLYI LAJOS. «am mondó vagyok* és más körülirt ragzású alakok is. Hadd lássuk használatukat. I. ír. Ez időalak, mint az irodalmi nyelvben, használtatik önállóan és viszonyítva, azaz más időalakkal kapcsolatban is, túlnyomólag azon esetekben, mint az irodalmi és köznyelvben. Csupán hangtanilag tér el némely igéknél a tárgyas ragozás egyes 3., és többes 1., 2., 3., illetőleg magashanguaknál csak a többes 1. személyben, pl.: látom, látod, lássa, lássuk, lássátok, lássák; ütöm, ütöd, üti, üssük stb. Ez azonban csak hangtani jelenség, mint tudjuk, s nem módcsere, nem az u. n. foglaló mód jelenjének a jelentő mód jelenje helyett való használása, mint azt LŐRINCZ,1) KRIZA 2 ) S utána az effélét SZARVAS is3 ) helytelenül jelzi, és erről itt tulajdonkép nem is kellene szólnunk. A nyelvjárásnak Hétfaluhoz közel eső Nyén-Bodolai csángó tájszólásában pedig a csíki és hétfalusi megegyük (megesszük) megigyuk (megisszuk) tárgyas alakok is járják, a melyek természetesen szintén csak jelentő módú alakok csak a köznyelvitől eltérő analó. giás alakulással. Az eseteket nézve, használtatik a) mint folyamatos v. folyó illetőleg: be nem fejezett cselekvés alakja legtöbbször a jelen időre, a beszélő idejére értve, a honnan jelen idejű alaknak is mondható átvitt értelemben.4 ) Mint ilyen, mint folyó cselekvés a jelenben vagy határozott jelen kifejezi a folyamatban levő vagy jelenben beálló cselekvést is; utóbbi esetben az ige előtt valami határozó áll vagy maga az ige mozzanatos vagy kezdő, az időalak itt is csak a be nem fejezettséget jelzi. Példák: Ess, ess, vizet ess (esik), Kúti Bálint nyalat les. — Má~ bizo~ most igy jár az iidő; feltisztul s eső Vessz, befellegzik s meleg Vessz. \ Ugy nyikorog, mind (mint) a csiki deszkás szekér. Ar. Gy. Népk. Gy. 306. | Ide tartozik a van ú. n. kihagyása is, pl. Se i~gem, se g agy ám {=semmi közöm hozzá) u. o. 1) MNy. 6:236; ellenben BUDENZ helyesen, MNy. 5:351—52. és 6: 236. jegyz. 9) Vadrózsák, 555. 3) Nyr. 3:53. 4) ír «mo8t» határozószó nélkül is legtöbbször = a jelenben, most ir