Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - XI. 1

oá MEL10H JÁNOS. Euch. Sin. 188, 189, 192, Psalt. Sin. CV1II. 8, Supr. 38, 60, 139,. 140. stb.) es az egyházi szláv nyelvemlékekben (v. ö. Ap. csel. L 20, XX. 28, Fii. I. 1. stb.) sÜrűn előforduló szó. Ennek a jepiskopi* (jepisku,pi>)-nak van egy mellékalakja, a mely a Cod. Supr.-ben kétszer (162, 170. 1.), s azután főleg orosz szerkesztésű nyelvemlékekben többször fordul elő (v. ö. SKEZNEVSKIJ, Materialy); ez az alak a piskupi,. E két elnevezésen kívül az egyházi szláv nyelvemlékekben a püspök-nék van egy harmadik neve is, s ez vUidyka : KAdA'kiKA. A bolgár és a szerb népnyelvben a püspököt ma vladikanak hívják (v. ö. MIKL. Christ. Term. 13. és CANK. 12.), s ez ment át az oláh nyelv keresztény terminológiájába is. A m. püspök e gör. kel. szláv elnevezések közül legfeljebb jepiskupia piskupi, mellékalakjából származtatható; ebből a piskup'h alakból származtatta ASBÓTH is (v. ö. NyK. XVIII. 377.), s úgy gondolta, hogy a k és p a magyarban cserélt helyet, s ugyancsak a magyarban lett az óbolg. s ("= sz) hangból m. s. E magyarázatot azért nem lehet elfogadni, mert a magyarban az óbolg. s (= sz) kivétel nélkül változatlanul sz-n%k maradt, pl. szombat, kereszt. A m. püspök < óbolg. piskupi, eredet tehát hangtanilag lehetetlen. Eóm. kath. nép keresztény terminológiájából magyarázta a püspök szót VOLF GYÖRGY, valamint MIHLOSICH FERENCZ. VOLF szerint a m. püspök egy vei. ol. *piscop-, *piscopo-hó\ ered (v. ö. Kiktől tanult stb. 76, 85. L). Csakhogy a régi vei. ol.-ban a püspököt vesco-nok hívták (v. ö. BOERIO, más olasz nyelvjárásokban is, v. ö. SAVJ-LOPEZ, Altit. Chrest. szótár, mii. vescov, bolognai ve'scov; a vei. olasz latinságban episcopns a szó, MG. SS. VII. 20, 32.). Az ó-vel. olasz vesco, régi ol. veschovo, mai ol. vescovo egy vulg. lat. (e)píscopu-bő\ ered, s ezt a vulg. lat. alakot a XI. századi szard oklevelekben még meg is találjuk (v. ö. SAVJ-LOPEZ, Altit. Chrest. 4. 1.: pisscopum Gelardu). Szard alakból azonban, a hol különben sincs s-ezés, nem eredhet a m. püspök. VOLF magyarázata tehát teljesen elesik. Marad még MIKLOSICH tanítása. MiKLosicHnak az a nézete, hogy az óbolg. és gör. kel. szláv jepiskopi,, jepiskup'b, piskuph a gör. suíoxoTroc-ból való, míg ellenben a róm. kath. szlávság püspököt jelentő skof, biskup szava az ófeln. biscof-bői ered, «dem auch das magy. püspök seinen ursprung verdankt» (Christ. Term. 13. és EtWb.). A róm. kath. szlávság nyelvében ugyanis a püspöknek következő elnevezései vannak: a) Bolg. biskup (így a hazai bolgároknál is, biskupia : püs~