Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - XI. 1

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 21 *pinkost-riük vagy *pinkust-nak hangzott; később illeszkedéssel pinköst, pünköst, illetve pünközsd lett. A nevet nyelvünkben személynévül is használták; mivel azonban a régi magyar személynevek közt sok az -s és -d, illetve -sd (ejtsd: zsd, v. ö. Tlegyesd, Kövesd, Oki. szót.) képzővel alkotott, a Pünköst személynév ez -sd-és személy- és helynevek analógiájára szintén -zsd ejtésű is lett (v. ö. Oki. szót.: pincusd, pyncusd). Összefoglalva a mondottakat, a m. pünközsd szlovén eredetű, a mint azt e térkép is feltünteti. A szlovénben pedig a szó német eredetű kifejezés (v. ö- hogy hasonló eredetű kifejezések nyelvünkben kehely, csöbör, köböl, garázda, gerezna, paracskó stb.). püspök. Az óbolg. nyelvemlékekben két kifejezést találunk a p ü s p ö kre : a) archijerej: Ap^Hípttt. Ezt a kifejezést az evangéliumi szövegekben olvassuk (v. ö. pl. Márk XV. 10, 11, Ján. VII. 45, XI. 47, 49, 51, 57, XVIII. 8, 10. stb.), s ilyenkor a görögben á.pxiepső<;, a magyarban püspök a megfelelő; bj jepiskopb, jepiskup'b (ÉIIHCKorrk, lenHciwyii'k). A gor. kel. egyház püspökeinek ma is ez a hivatalos czimük; az óbolg. (v. o. Assem. 137, 145, 170. stb.,