Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - XI. 1

Szláv jövevényszavaink. (Tizenegyedik közlemény.) parókia (v. ö. Vocab. trilingve 1709. 51. 1.: parochia= Bisthum, Kapitel); — lat. parochia, gör. rcapoixía. V. ö. plébánia, plébános. patena. PESTHY Nomenclaturája 46. fejezetében olvasható, hogy a m. patena annyi mint a lat. patena, ném. die pathen, cs. patena stb. A m. patena a közlat. patena-ból való, a melynek jelentése : «der,zugleich als kelchdeckelchen dienende hostientellerw (GRIMM), «vas ecclesiae ministeriis dicatum, cuius usus in oblatione corporis Dominici olim fűit et jam est» (Du CANGE). A latinban patina, a görögben %azá.vj\ a szó (= flaches geschirr, schüssel). pátriárka (NySz., írva c/i-val is, v. ö. PESTHY G. és SZIKSZAI FABRICIUS Nomenclaturáit); — lat. patriarcha (ol. patriarcha, frcz. patriarche stb.). penitenczia, népies hangalakja peneteneze éspeledencz (NySz.); — lat. poenitentia (isztriai lad. pinit'ensia, ÍVE 17. 1., frcz. peneance stb.). Az óbolg. emlékekben pokajanije a kifejezés. péntek, v. ö. A hét és napjai. perjel. A régibb magyar nyelvben prior a szó (v. ö. NySz., továbbá MÜRMELLIUS: prafectus monachorum: prior barát, PESTHY, Nomencl. 1538: prior stb.), e mellett két adatban pirjel, perjal (NySz.) is előkerül. A mai nyelvben perjel járatos (v. ö. Cz.FOG.); — lat. prior (a dalmát latinságban prior = a város feje, polgármestere, JIR. Die Eom. I. 91,), oh prioré, frcz. prieur, ném. prior, szlov. prior, ca-horv. prijur (prejur, priur, preur), cs.pfevor stb. V. ö. apát, dékán, gvárdián. pilis. Valamennyi nyelvtörténeti adatunk egyhangúlag azt vallja, hogy a magyar nyelvben a pilis szó soha se jelentett egye-Nyelvtudományi Közlemények. XXXV. 1