Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - XI. 1

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 15 Végeredményül kimondhatom, hogy a m. pokol nem a gör. kel. szláv, hanem a róm. kath. szlovén-horvát terminológiából kölcsönzött kifejezés. pomána, v. Ö. alamizsna. posztilla. KULCSÁR GYÖRGY e szónak így adja magyarázatát: Postilla, azaz: Evangéliumoknak, mellyeket eztendo által á kereztiének gyülekőzetibe szoktak oluasni és hirdetni, predicatio szerint való magyarázattia (v. ö. SZABÓ K., Kégi m. könyvtár I. 81, 139.); — lat. postilla (v. ö. post illa verba, postillae : notae marginales et perpetuse in Sacra Biblia, Du CANGE). prédikál (prédikátor, prédikácziő ; nyelvjárási változatok: perdikál, pergyikál, prégyikál, perédikáezió, NySz., MTsz.); — egyházi lat. praedieare (v. ö. Hartvic. 5. § : causa predicandi uerbi), olasz predicare (predica: predigt; északi ó-ol. pricaoro : prediger, Denkschriften XXII. 191.). A latinból átment a szó a cahorvátba (predikati, BERCIC Dvie 28, predikác; prasdicator, NEM. I. 428, pridikati, Bad CXXX1V. 140; Bribirben: predika: predigt) és több más nyelvbe (v. ö. MIKL. Christ. Term. 28.1.). A szlovénben predgati, pridgati, predga, prejdganye a szó, a mi német eredetű (v. ö. kfn. predigen, ófn. predigön). A m. szó közvetlenül a latin egyh. nyelvből való; az óbolgárban és a gör. kel. szlávságban propovédati (npoiioirkAATH. v. ö. ó-bolg. evang. Máté X. 27, Luk. IV. 44, VIII. 1, 39, IX. 2, stb. stb.) a kifejezés. prelátus. A régibb nyelvben prelát is (v. ö. NySz. prépost szónál : A praelátoe, praepostok ....); — egyh. lat. praelatns (v. ö. 1208. oklevelünkben: ad ius prelati eiusdem ecclesise stb.), ol. prelato, róm. kath. szláv, ó-cseh prelát, szlov. prelát, kaj-horv. prelátus (Pergosich-Verb. 4. a. lapon) stb. prépost (írva régebben praepost is, NySz. és SZIKSZAY-FABR. Nomencl. 1619. évi). A régebbi magyar nyelvben két jelentése volt a szónak: 1. Általában előljáró (v. ö. Pál ap. Zsid. XIII. 17: Jord.k.: Engheggyetek ty prepostotokna k, Károlyi: elöljáróitoknak, Vulg. obedite praepositis vestris | II. Kor. XI. 32: Döbr.-k.: Arctos népe kiralanakpreposía, Károlyi: helytartója = Vulg.praepositus gentis ! Erdy-k.: Neky adatot kerezttyen anya zent egyháznak prepostsaga: verwaltung NySz.); 2. szűkebb értelemben valamely káptalannak vagy szerzetesrendnek feje (v. ö. Cz.-F. és ez értekezésben az apát szónál). A prépost szó ma csak az utóbbi jelentésben járatos.