Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - XI. 1

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 13 Sbornik V. 226, VIII. 281, CANK. 199, szerb pakao), a gör. kel. szláv terminológiában egész a legújabb időkig nem volt a szó hivatalos term. technicus. A m. helynevek egy része KAEÁCSONYI magyarázata alapján azt látszik vallani, hogy a pokol talán nyelvünkben «szurkot» is jelentett. A régi m. konyha pokla abban az esetben, ha konyha piszká-iaak értelmezzük, mintha támogatná is a «szurok» jelentést. Csakhogy a régi m. konyha pokla aligha jelent konyha piszká-t, hanem csakis gödröt, illetve olyan helyet, a hová a konyha szennyes vizét öntötték (v. ö. Apóst. mélt. 33, NyelvemL VIII. 141 : Kyt az töb zwzek bolondnak alytnak vaia ós megézufolwan kohnya poklának hyak vala | Gyöngy, szót. töredék: aqualitus, alvus est, ubi sord.es defluunt: Záros chatorna, vei konyha chatornaya vei pokla . .. aquarium sive aquariolum, locus in quem sordida aqua iactatur: konyha pokla). Ebben az esetben tehát az egyházi pokol infernus jelentéséből való a konyha pokla speciális jelentés. Nem is lehet azt kimutatni, hogy a magyarban a pokol «szurkot» jelentett volna valaha, s a mennyiben a helynevek egy részében ezt jelenti, ezeket a helyneveket úgy kell felfognunk, hogy az illető helynevek valamely szláv néptől felvett helynevek. Hasonló eset van a Pilis helynevekkel; a szlávok ples-, plis-nek olyan helyet neveztek, a melyet a magyarok szár-nak. A magyarban a pilis szó soha se jelentett kopaszságot, s a mennyiben helynevekben ez a jelentése, abban az esetben kölcsönzött helynévvel van dolgunk. A szlávságnál a pekel, peklo szóval sok név alakult (v. ö. MIKL. Denkschriften XXIII. 223; és Pekel patak, Trencsénm., Peklisko, Sáros-m., Casop. slov. spol. VII. 21.); ezek a szláv helynevek részben szurkos földet jelentenek (v. ö. Szurokhegy és Pokol, hegy, LIPSZKY, Eepp.), részben azonban MIKLOSICH szerint «orte mit schwefelquellen» (v. ö. erre a m. pokol-sár kitételt). A Pokol, Poklos helynevekre történt e kitéréssel azt akartam bebizonyítani, hogy a m. pokol csupán egyházi terminus technicus, s «szurkot» soha se jelent. Itt jegyzem meg, hogy a bélpoklos kitételben levő poklos lehet esetleg a pokol: infernus szótól független szó; a bélpoklosnak az óbolg. emlékekben a következő nevei vannak: a) prokatewb = npoiúUKEtrív (v. ö. Máté VIII. 2, 3, X. 8, XI. 5, Luk. IV. 29, V. 12, 13, VII. 22, XVIII. 12, Márk I. 40, 42, XIV. 3, Grlag. Cloz.; Euch. Sin. 76.); b) pégotivi, — rrkroTHirk