Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: A magyar szótárirodalom - I. 127

A MAGYAR SZÓTÁRIRODALOM. 137 L.: A németujvári sz. ferenczrendi zárda könyvtára 15. 1. különlenyomat a M. Könyvszemle 1883. folyamából). Ugyanilyen szent beszédeket tartalmazó kódex van a budapesti egyetemi könyvtárban is. s ez is magyar bejegyzéseket tartalmaz, (vö. u. o. 14.1.), A magyar papok az egyházi beszédeket természetesen magyarul mondták el, megírni azonban a nyilvánosság számára latinul irták meg a XV. századig, a mint azt a többi közt PELBÁRT működése is tanúsítja. Az így latinul megírt beszédek egy-egy példányába a latinul kevésbbé tudó pap itt-ott magyar értelmezéseket is írt, nehogy fennakadjon a szószéken. De más téren is találkozunk ilyen sorközi bejegyzésekkel. Minden szerzetesnek pl. ismernie kellett szerzete «constitutiones»-eit, de nem mindegyik tudott egyformán latinul. A ránk maradt kézirati «constitutiones»-ek nem egy példányában mármost találunk ilyen sorközi magyar bejegyzéseket (v. ö. Könyvkiállítási emlék 1885-ből: 48, 127, 129, 130, 131, 132. szám alatt és Nyk. XXVIII: Gyöngyösi glosszák). Ilyen sorközi bejegyzéseket minden róm. kath. nem románnyelvü népnél találunk; így a németeknél (ELIAS STBINMAYER und EDUÁRD SIEVERS : Die althochdeutschen glossen. Berlin 1879- 98 ; I. köt.: Glossen zu biblischen schriften, II. k. Glossen der nicht biblischen schriften, III. Sachlich geordnete glossare, IV. Alphabetisch-geordnete glossare.), cseheknél (a legrégibb: JAGIC, Kirchenslavisch-böhmische Glossen, Wien 1903, a bécsi akad. Denkschrift. L. köt.-éből), a horvátoknál (v. ö. Magyar Könyvszemle uj foly. XI. k.: Misekönyv a XIV. századból) stb. A mi irodalmunknak is vannak ilyen emiekei (v. ö. ZOLNAI GYULA : Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig, Budapest 1895. czímű művében a következőket: 3. szám alatt: Gyulafehérvári glosszák, 7. Schlágli, 10. Római, 15. Németujvári, 10. Budapesti. 21. Nyirkállai Tamás glosszái, 25. Szálkai László glosszái, 30: Temesvári Pelbárt glosszái, 76. Zolnai-glosszák, 95. Gyöngyösi glosszák), a melyek azonban aránylag fiatalabb korúak, mint a hasonló külföldiek. Az ilyen sorközi vagy lapszéli bejegyzéseket glosszákn&k nevezzük, a mely név a classica philologiából van átvéve. A mint ugyanis HOMEROS tanulmányozása megindult, a benne előforduló elavult, vagy bármiként is a köznapi használattól eltérő szavakat és kifejezéseket (yX&aoai) magyarázni kellett. E glosszák elrendezésében először semmi rendszer, semmi következetesség nem volt, de azért e glossariumok a szótárírás első termékei (v. ö. IWAN MÜLLER,