Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - XI. 1

\ 7.LAV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 9 Sitzungsber. CXXII. k. VII. értekezés 71—73.), a hol a régebbi nézetek is fel vannak sorolva. c) Ad'h = Ajyw; sűrűn előforduló szó a gör. cjöirjs-ból; v. ö. ó-bolg. evang.: Máté XI. 23, XVI. 18, Luk. X. 15, XVI. 23. (Münch.-k. 22. vers) I ó-bolg. zsolt. Psalt. Sin. V. 6, IX. 18, XV. 10, XVII. 6, XXIX. 4, XXX. 18, XLVIII. 15, 16, LIV. 16, LXXXV. 13, LXXXVII. 4, LXXXVIII. 49, CXIII. 25, CXIV. 3. (v. ö. még Apor-k. CXXXVIII. 8, CXL. 7.) | egyéb óbolg. nyelvemlékek: Glag. Cloz. (VONDRÁK indexe alapján), Euch. Sin. 98, 106, 1 16, 117, 118, 119, 144, Chil. tör. JAG. Spec. 64, Supr. 7, 118, 173, 227, 228, 229, 233, 21-7, 252, 259, 301, 302, 318, 337, 338, 339, 342, 347, 348, 348, 349, 350, 351, 352, 353, 354, 355, 359, 360, 362, 365, 372, 373, 374, 383, 397. Az óbolg. adr

b

átment az oláh nyelv keresztény terminológiájába jad alakban s Jdd helyneveink ebből a szóból valók (v. ö. KISCH, Nösner Wörter und Wendungen 76. 1.). d) Dbbrb ognbnaja = f

\kKpk criikiiau (Supr. 168.). A kifejezés szóról szóra «tüzes völgy»-et jelent (v. ö. Psalt. Sin. LIX. 2: r\kKpk coAiiiikCKfttfó = Apor-k.: a sos

volgon, Cili. 10: KC> Akfipt^ == Apor-k. volgekbe); az óbolg. emlékekben a «völgy»-nek q,dolb (ÍTÍ^OAK) is a neve, a «siralom völgyének*) (v. ö. egy 1181 -i oklevelünkben : in hanc vallem lacrimarum) q,dolb placevbnaja is a neve (v. ö. Psalt. Sin. LXXXIII. 17 : K'k inflfiÁw iit\AvtKixn,Y,\?ü = Döbr.konvenek volgeben). — A dbbrb ognbnaja-Yül kapcsolatban megemlítem, hogy az ognb (tűz) szóval a következő idevágó kifejezések találhatók az óbolg. nyelvemlékekben: orHk HíoyracaÉAVkiH vagy irkYkH'kiH (Sup. 195, 271, 353.), IIÉI\\III!Y,I|IMH orNk (Euch. Sin. 101.), Kf3^kHa orHkHara (Supr. 284.), Az óbolg. dbbrb (= völgy) szóra v. ö. debre, debrő: gödör, vízmosás (MTsz.). ej Trbtorb == rp'k'rop'k. Egy óbolg. emlékben, az Euch. Sin.-ban a gör. zdpvapo<;, lat. tartarus-hól képlett szláv trbtorh ( = pokol) szóval találkozunk. Az előfordulás helyei a következők: Euch. Sin. 101: HA HÉKÍC'kH'kl\" H HA 3ÉAAkH'kiyk, H Tp'kTOp'kCK'klY'k (az égieken, a földieken és a pokolbelieken) | u. o. 102: "IVJKÉ CÍRTR HA HÍKÍCÉJpv, I ÍÍJKÉ CíiT'k HA 3ÍAAH, I 'k?KÍ K'k RQ&k, I Tp'k'l'Op'k^k U. O. 101 : K'k T'kMrF. K'k Tp'kT'kpAK'k | U. 0. 100: H IIEIUk OTN'kHA, H Tp'kTCp'k, I HíftK'kl CKp'kJK'kTANHf | U. O. 94, 98: PAiKKHH'kl Tp'kTop'kCK'kibA. — Ez idézetekre csak azt jegyzem meg, hogy valamennyi egy imából való, a melynek görög eredetije ismeretes, , de mivel GOAR 1730-i, velenczei kiadása nincs kezemnél, nem tudom megmondani, mi a görög eredetiben az óbolg. tfhtorb megfelelője. f) Matica ognbnaja = AMTHII,A cr'HkHara (v. ö. Supr. 408.); ismeretes kifejezés «pokol» értelemben ó-orosz kútfőkben is (v. ö. SREZNEVSKIJ, Mater.).