Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - VIII. 12

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 51 Zakariás : Zent Zacharias (Bécsi-k ), zent Zakariás (Apóst. mélt. 61, v. ö. még Érdy-k. II. 460, KNAUZ, Kortan); — lat. Zacharias (a eh vulg. lat. olvasásban k), ol. Zaccaria, gen. ol. Zaccaia, vei. ol. Zaccheria (Cron. Ven. I. 288. lat. ar: ol. er-ie v. ö. Ungh^ria, továbbá Margit és Katalin alatt; vei. oklevelekben: S. Qacharia is, BERTANZA és LAZZARINI, II diai. ven. 18. 1.), ráto-rom. Zacarie; cs. Zacharias (mint keresztnév régen előfordul, ÉRBEN, Begesta), t. Zacharias, lengy. Zacharyasz, osztr. szlov. (DALM.) Zaharias. A többi szláv nyelvben Zaharija (óbolg., gör. kel. szlávság; isztr. horv. szlov.), Zacharí, Zára (v. ö. Sborn. XV. 195.). XI., XII. századi anyagunkból Zakariás nevű embereket nem tudok; Velenczében és Dalmácziában keresztnév is (JIEECEK, Die Eom. I. 2, 64.). Zsófia, Zsófi: zent sophia azzony (Apóst. mélt. 22, 30, Erdy<k. I. 437, KNAUZ, Kortan 270.); — lat. Sophia (Velenczében 1020. körül «Santa Sofia»-templom, Cron. Ven. II. 144; v. ö. részletesen JIREC. Die Bom. I. 54, u. o. 2. rész 58: Sopia és Christ. Elem. 4.), <cseh Zofie (Zofka). Zsuzsanna: Sufanna (Münch.-k., Jord.-k. Luk. VIII. 3, KNAUZ, Kortan 274.); — lat., ol. Susanna, ráto-rom. Susáne, h. szlov. Susanna, t. Zuzanna stb. E szónál zs-és alakot nem tudok közölni a szláv nyelvekből; tekintetbe kell azonban vennünk, hogy a szlovénben és a cseh-tótban a ném. s (ejtsd z)-böl számtalan esetben m lett (v. ö. szlov. iaga: ságe, zaifa: seife, zamet: sammt, Jítpa: suppe, cseh-tót £aidel: seitel. seidel: lat. situla, zaltár, éaltár: zsoltár stb.). Ezt figyelembe véve állithatjuk, hogy a lat. s: nóm. s: helyén magy. zs-vel bíró szavak nagy része szláv (szlovén, esetleg cseh-tót) közvetítéssel jött (v. ö. zsinat; Zsigmond: szlov. Ziga stb.) nyelvünkbe. így felvehetünk egy szlovén Zuéanna alakot is (v. ö. ol. szlov. Jufana Arch. XIV. 200, XV. századi adat). A személy- és keresztnevekből már most a következő tanulságokat meríthetjük: A szláv eredetű nevek közt nincsen bolgár typusú név, ellenben olyan sok van, a melyhez teljesen hasonló ugyanabban az időben csakis a cseheknél, vagy csakis a szerbhorv.-szlovéneknél fordul elő. E szláv nevek gyakran beczéző alakban kerültek hozzánk (v. ö. Becsen, Vének), s a beezózgetésre, a beczézgetést alkotó képzőkre általában azt jegyezhetjük meg, hogy itt is nyelvünk nem az olaszszal, hanem a szláv beczézgető for-4*