Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)
Ismertetések és bírálatok - Ásbóth Oszkár: Dirr A. Theoretisch-praktische Grammatik der modernen georgischen (grusinischen) Sprache. – U. a. Grammatika udinskago jazyka. - 469
ISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK. 471 Annyira nem hasonlítanak az úd nyelvhez, hogy nem tudtam azok alapján folytatni a tanulást az első tanítómmal, SzoooMONiANczczal, a ki Vartasenben született és nevekedett,*) de jóformán semmit sem értett a szövegekből, úgyhogy kénytelen volt engem arra kérni, hogy ne foglalkozzunk már e szövegek alapján.* (VIII. 1.). De nagy tévedés volna, ha valaki ezért azt hinné, hogy SCHIEFNBB munkája, úgy mint ERCKERTÓ, teljesen hasznavehetetlen; szó sincs róla: Sch. munkája nemcsak egyengette DiRimek az útját, de DIRR munkája mellett is folyton még hasznát fogjuk látni, csak tudomásul kell vennünk, hogy az oroszból fordított szövegeiben akadnak «faragott szavak, orosz fordulatok, sőt oroszos nyelvtan*, hogy bennök «csak a szavak külső köntöse úd». Nem egyszer nagyon érdekes a két munkában az egy és ugyanarról a jelenségről mondottakat összevetni, így p. o., a mit egyrészt Sch. mond, másrészt pedig D. a hangzó illeszkedésnek az úd nyelvben található gyér nyomairól. (SCHIBFNER 11. 1., 11. §., DIRR 8.1.)Nem ismerem eléggé az úd nyelvet, hogy Ítéletet mondhatnék D. szövegeiről, de a szerzőt roppant szívós embernek ismerem, a ki gyakran a legnagyobb nélkülözések közt heteket-hónapokat tölt a legvadabb vidékeken, hogy új meg új anyagot gyűjtsön. Mert egészen helyesen azt tartja, hogy ez az első föladat; összehasonlítani a kaukázusi nyelveket egymás közt, vagy óppeuséggel még távolabb eső kapcsolatokat keresni majd csak akkor lehet, ha az egyes kaukázusi nyelveket magukat pontosabban ismerjük. (X. 1.). Igaz, hogy ez az út lassú, kimondhatatlanul fáradságos, nem való azoknak a fellegekben járó tudósoknak, a kik madártávlatból mélységes pillantásokat vetnek a népek múltjába, de azután meg-megbotlanak akár egy nyomorult sajtóhibán is, kigyót-békát magyaráznak ki olyan úd szóból, a mely azt jelentené voltaképen, hogy «nagy», de a melyet ők sebes röptükben — varangyosbék ának néznek ... Ilyen tudósok valószínűleg nem fognak DIRR úd nyelvtanához sem nyúlni, hisz ez a szerencsétlen ember még csak nem is írja le az egész úd nyelvet, hanem csak Vartasen község nyelvét! ASBÓTH OSZKÁR. *) A szóban levő szövegeket egy vartaseni ember fordította oroszból; már említettem, hogy SCHIEFNER valószínűleg csakis a vartaseni nyelvjárást ismerte.