Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Ismertetések és bírálatok - Ásbóth Oszkár: Dirr A. Theoretisch-praktische Grammatik der modernen georgischen (grusinischen) Sprache. – U. a. Grammatika udinskago jazyka. - 469

ISMEETETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK. 469 olvassuk, hogy 109. 1. 25, 4-szer áll -iqav a helyett, hogy viqav; tehát egy sorban négyszer ugyanaz a sajtóhiba! Ezt talán még sem lehetne a fönt említett nehézségekkel sem igazolni. Tény azonban az, hogy ez nem sajtóhiba, hanem mellékalak, és hogy a szerző tudatosan hagyta cl a viqav -v-jét, mert az első személy e jele már amúgy is ki van a szóban más helyen fejezve: mo-u-sul-iqav; ez kitűnik egészen világosan az összefüggésből, vö. u. o. a 21. és 22. sort. Szakasztott ilyen mellékalak pl. v-qopc

il-y-iqav mellett v-qop

c

il-iqav, a melyet kétszer jegyeztem ki magamnak a híres Bölcseség és hazugság könyvéből. DIRR könyve nem tudós nyelvész műve, tisztán gyakorlati nyelvtannak véve is vannak fogyatkozásai, de előrelátható, hogy hosszú időn keresztül ez lesz az egyetlen könyv, a mely gyorsan és sikeresen be fogja avatni a kezdőt a grúz nyelv annyira bonyolódott szerkezetébe. ASBÓTH OSZKÁR. A. M. DIRR: Grammatika udinskago jazyka. Tiflis 1903. XI+101 1. (Különlenyomat a Sbornik materialov dija opisanija méstnostej i jtlemen Kavkaza 33. kötetéből.) Mikor DIRR megírta grúz nyelvtanát, csak könnyebbé akarta tenni a kezdőnek egy különben jól ismert nyelvbe való behatolást; egészen más föladat eló'tt állt, mikor az úd nyelvet tette tanulmányai tárgyává: itt az eddig megjelent gyér közlések helyreigazítására és újabb, megbízhatóbb források gyűjtésére kellett törekednie. Igaz, hogy az údok nyelvével nem kisebb tudós foglalkozott, mint SCHIBFNER (Versuch über die Sprache der Uden. St. Petersburg, 1863. Mémoires de l'académie VIIe

série tome VI, No 8), de maga SCHIEFNER sohasem járt az údok között, csak mások gyűjtéseit dolgozta föl; nem csoda, ha gyakran nem pontosan jelöli a hangokat, hasonló hangokat összetéveszt egymással, mások híjján nagyobbára oroszból fordított szövegeket közöl, a melyekben sem az észjárás, sem a nyelvezet nem úd. Az úd nyelvet már SCHIEFNER idejében is csak két községben beszélték, és SCHIEFNEÍÍ igen valószínűnek tartotta, hogy nemsokára teljesen ki fog halni: «Im Allgemeinen gewinnt das Tatarische, namentlich der Aderbidschanische Dialekt, von Jahr zu Jahr mehr Boden und os lásst sich ziemlich sicher erwarten, dass das Udische in kurzer Zeit ganz verschwunden sein wird.» (4. 1.). DIRR egyelőre csak az egyik község nyelvét írja le, Vartasen nyelvét — SCHIEFNER is, úgy látszik, csak ezt ismerte — a tőle 40 versztnyire fekvő Nidzs község nyelvéről még nem sikerült elég anyagot gyűjtenie, leírását későbbre halasztja. «E két község lakossága, mondja D., eléggé kevert; Vartasenben p. o. találni örményt, tatárt, perzsát, zsidót és néhány lezget.. .