Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - VIII. 12

4G MELICH JÁNOS. (RÉTHY, Corp. num. I. 12.); — lat. Sámuel, ol. Samuello, Sámuelé; vei. ol. Sámuel (v. ö. Velenczében 1000. körül építették az «ecclesiasancti Samuelis»-t PERTZ, M. G. SS. XIV, 7Q, Cron. Ven. 60.), íáto-rom. Sámuel; óbolg. Samoil (Assem. ev. aug. 20.). Sándor: 1222: Alexandro (warad. epis.); 1237 : Alexander ; Marg. Leg. 184, 185, 186, 187: Alexander neue vrat, u. o. 218: caacky alexander vrnak, u. o. 185 : ez alexandor vron (v. ö. Allé-. xandor, Müncb.-k. naptári rész decz. 12. és KNAUZ, Kortan 133, 134.) | Marg. Leg. 218: soror alexandria, A magyar Sándor alak XVI. századi naptárainkban előfordul; nem valószínű, hogy a veszprémi 1109-i oklevél Scondur, Sondur (villa), SaívSpoo Sándorpuszta (DÉZSI LAJ. a Szilágyi-féle mill. tört.-ben) volna s az Ale* xunder-ből eredne (v. ö. CSÁNKI, III. 249.); — lat. Alexander, ol.. Alessandro (Alessandrino, SandroJ, gen. ol. Lisciandru (Lisciandrin), vei. ol. Alessandro (mint személynév 1281-ben fordul elő, BEUTANZA e LAZZARINI, II diai. ven. 8. 1.; lásd részletesen JIRECEK, Die Eom. I. 2, 22.), ráto-rom. Sándri, Sandrin, horv. szlov. Skender, cseh Lesek stb. •: Sára (KNAUZ, Kortan 264.); — lat. Sara, Sarai. Saul: 1111: Saul (comes de BicharJ, 1116—1131 : Fila oki.: notator Saulus, 1241—61 : Georgius comes filius Saul, u. o. Saulo episcopo; 1193, 1198, 1201: Saulo (colochensi archiep.). A szó magy. alakja Saul és Sál (v. ö. helynevekben: Sálío,, Sal földje; az alakulásra v. ö. Pál: Paulus); — lat. Saul (v. ö. ÉRBEN, Reg.), •cs. Sáv el (v. ö. cs. Hável = magy. Gál) stb. Sebestyén: 1001: Ab archiepiscopo Sebastiano; Hartv. 11. .§; Eo tempore in monasterio sancti Martini erat monachus quidam .Sebastianus nomine; 1134: Sebastianus. Magyar alakok: 1312: Villa Sebastyany ulese (CSÁNKI II. 521.), Sebesten (Münch.-kód. napt. jan. 20, naptárakban: Sebestién, Sebesten stb.); — lat. $ebástianus, ol. Sebastiano (Bastiano), gen. ol. Bastian (Bastianin),, vei. ol. Bastian (1173-ban Velenczében van Sebastian nevű emí ber), ráto-rom. Bastian, isztr. szlov. horv. Sebastijan (SÜRM. Acta croat, 237, 1463. évi adat), szlov. Baztian (1575-ben, Letopis 1891: 140.), Bostjan (JANEZIC szót.), cs. Sebastian (EBBEN, Reg.), Sebestián (Sebesta, Arch. XII. 52, RÁNK szót.), hazai szlov. Sebescán ,(beczézve Sebjan, Skapulér 22. 1.), t. Sebestijan, Sebjan stb. A gör. .kel. szlávban• Sevastijan a szó (Sborn. XV. 198; Seva-nál). [Nb.