Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - VIII. 12

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 43 feiús pannonié .'..; 1095: Dávid dux: Principes pannonié testes; — 6 'tények a dunántúli lakosságbeli folytonossághoz szintén érvül szolgálhatnak. Pantaleon: 1171: Pantaleon (szolga neve); a szó magyar alakjai: Zenth Panteleo, Pantaleo (Münch.-k., Batth.-misek, naptári rész jul. 28.), Duna-Pentele (v. ö. CSÁNKI, III. 342 : 1238 : abbas ecclesie S. Pantaleonis de insula Danubii); — lat. Pantaleon,. •ól. Pantaleone, gen. ol. Pantalin, vei. ol. Pantalon (1025-ben építettek Pantaleon tiszteletére templomot, Cron. Ven. II. 298. 1., alakváltozatok: Panthalo, Pantalon, Pantalo, Pantheo, BERTANZA e LAZZARINI, II diai. ven. 20, 29, 40, 69. 1.; a vei. olaszban szabályos álak *Pantalio volna, de nem tudok rá példát; a magy. naptári adatokban az o végződés olaszos, v. ö. diák: zago: diacone; továbbá báró szó); gör. ílavTsXsifjjXíov, gör. kel. szláv Pantelejmon (Assem. ev. napt. jul. 27, Zborn. 7; Athos hegyén Sz. P. kolostor),. Pantalej (JIREC., Christl. El. 16, 44.1.), nyűg. bolg. Pantelé (Sborn. XV. 198. 1.). ? Penet: 1111 : Penet (testis); v. ö. Rinet (Sz. Gellért testvére, V. s. Ger. 3. §.), ••'Poneí (sacerdos Vonet 1181. oki.; Pray-k. kalend.: obiit Poneíus praspositus, Pann. Sz. Ben. r. t. I. 461, idegen pap), 1086: Seinet (arator in Cupa). A név eredetét nem tudom, v. ö. cs. Ponata (ÉRBEN, Beg.). ; Peregrinus :

1111 : Peregrin (iudex; v. ö. még EEJÉRPATAKY, Kálmán kir. oki. 10. 1.: 1171. évi adat); — lat. Peregrinus, ol. Pellegrino, vei. ol. Pelegrin (BERTANZA e LAZZARINI, II diai. venez. •17. 1.), ráto-rom. Piligrin. Fontosnak tartom kiemelni, hogy nálunk a név nem olaszos, -Z-lel bíró formában volt meg (v. ö. Z-lel Dalmácziában is, JIREC. Die Bom. I. 2, 50, később nálunk is Z-lel, CSÁNKI, II. 783.), hanem az r-rel bíróban. A név el volt terjedve a salzburgi egyházmegyében (Pilgrim), Csehországban (ÉRBEN, Begesta: Peregrinus, Pelhfím), Velenczóben (Pelegrin alakban), Dalmácziában stb. Péter: Igen elterjedt név nálunk a XI., XII. században: Petrus (király, pénzfelirat BÉTHY, Corp. Num. I. 11; Leg. s. Steph. mai. 15. §, Hartv. 21. §.), Cuidam sacerdoti nomine Petrus (V. s. Gerardi 22. §.), 1079—80: Petrus (gener suus), 1134: Petro (fratre eius), 1135 : Petrus (győri püsp.), 1135, 1137, 1138: Petrus (veszp. püsp.), 1171 : Petrus (szolga), 1174: Petrus (egri püspök), 1181: