Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Szabó Dezső: A vogul szóképzés - 417

424 SZABÓ DEZSŐ. maradt, ha az ige elmaradt mellőle (v. ö. m.: tejbe-kása). Az ilyen téné mater, ajné ut-féle kifejezések többé nem úgy voltak a nyelvtudatban, mint egy igének irányhatározója és tárgya (illetőleg alanya : ni vuni pqsé joyts), hanem mint jelző és jelzett névszó. így fejlődött ki a -we'-képzős igenévnek jelzői használata, midőn a -né már nem lévén az ige cselekvésének határozója, képzővé lett, lativusi értéke elhomályosult, de annyiban még megőrzi eredeti jellegét, hogy a jelzett szónak czélját, rendeltetését "fejezi ki. A -né képzős igenév egyéb használatai osztályozásának megkönnyebbítésére megkülömböztetem azokat az eseteket, midőn I. az igenév helyet jelentő, II. időt jelentő, III. valamely más névszónak a jelzője. I. A -né képzős igenév helyet jelentő szó jelzője s annak rendeltetését, czélját határozza meg: puli fürdik: püléné kiuol fürdő szoba I. 76. (tkp. fürdeni v. fürdésre szoba) aji iszik: ájtaytné tür itató tó IV. 434. P. — sa'iri vág: sip sairéné má nyakvágó hely IV. 344. - - vöyyi üt K.: kwlr-vqyné khul kovácsműhely (tkp. vas ütő ház IV. 355*. AT. I. Ez a használat a -né képzős igenév egy másik alkalmazásának is megadja a magyarázatát: yujné ma háló hely, vagyis hely, a hol hálnak; qlné kwol I. 142. lakó ház, vagyis ház, a hol laknak. A nyelv ezeknek az analógiájára olyan esetekben is használhatta az igenevet, midőn a jelzett szóban jelölt helynek nem állandó jegye, rendeltetése az igenévben kifejezett cselekvés, hanem csak esetlegesen történik ott. Ilyen esetben az igenévben kifejezett cselekvés idejét a mondat igéje határozza meg, s így lehet múlt, jelen, jövő egyaránt. Ilyen esetek: nqnyá-ké l'üti, l'üüné mán at yani ha föláll, álló helyén nincs maradása I. 82. — Jq.més lg tusné met jiw at túriéi, pum at tunsi jó ló álló helyén fa nem áll, fü nem áll IV. 395. K. —joyti jut: kJwt jit-joytné mém mqs jit kwajilém hadd kövessem addig a helyig, míg utói nem érem IV. 397. K. II. Az igenév egy időpontnak rendeltetését határozza meg: yuji fekszik: yujné qrémt lefekvés idején (lefekvésre [való] időben). ati gyűjt: atné pos a gyűjtés ideje (AHLQVIST: Vog. Wörterverz. 1.). postili hajnalodik : postiléné jjorát-nank-tqiuétné jatrit issét hajnalodás idején a vörösfenyő ágaira fajdok szállanak II. 20. 1. Az igenév jelentésköre itt éppen úgy kibővült, mint az előző esetben. A nyelvérzék olyan esetben is használta az igenevet, midőn az igenév cselekvése csak esetlegesen törtónt a jelzett szóban jelölt időben: yassémti megránt: váyén-jaut yassémténé porát nqmélmqti váll íjját midőn megrántja, gondolja II. 23. — qrísi van neki, szŰl: nawrémá qnséné porát gyermeke megszületésének idején IV. 405. — lapi emelkedik: lapné arémté midőn felemelkedett II. 291. ÉL. Az igenév alanyát az igenéven kitett személyrag jelölheti, s innen is látszik, hogy a -né lativusi értéke itt már teljesen fele-